Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VII. telekrész

297 multakba elfáradó kutatás és visszaszállás érdemes értesítéssel tud szolgálni az elhanyatlott évek és napok többé életté nem válható egybesereglésénél. — Haach Ferenc az előző század harmincas-hatvanas esztendeinek jónevű szitás iparosa. Temesvárról került ifjú éveiben a magyar sorsfolyó évezredes városába. Öccse a 48-as szabadságharc idején szereplő Haach József minorita szerzetesnek, akit a küzdelmes harcok egyik vezetőemberének szöktetéséért ötévi fogsággal büntetett a tipró hatalom. Az üldözötteket segítő, nemzeti érzéséért büntetett testvér 1885 őszén a messzi Erdélyben zárta szemét hosszú álomra. Kolozsvárott, a házíongárdi patinás, árnyas temetőben várja az utolsó ítélet harsonáját. — A továbbfutó sorok a Békássy-család tagjairól 'emlékeznek. Békússy Rezső 1876— 1908-ig volt Esztergom sokat emlegetett rendőrbiztosa. A rendnek, az igazságnak rettenthetetlen, vaskezű védelmezője. Az oktalan, helytelenül ,,virtusojs"-nak magasztalt késelésnek itt, Esztergomban nem sok hűhót csapó kiírtója. A garázda, nagylegények réme, aki bölcs belátással, józan ésszel úgy magyarázta az egyensúly-helyzet természetét, hogy a rakoncátíankodóknak kell áldozatot hozniok a tisztesség és rend fennmaradásáért. A közbiztonság bolygatói, felforgatói nemcsak a fennálló bástyás rendbe, hanem valósággal „vastestű személyébe" is beleütköztek. Rettegtek a négyszemközt való találkozás elkerülhetetlen píllana-