Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VI. telekrész

230 rozsdamarta foszló testével. Talán észre sem vette : felette is eljárt az idő ! A korábbi esztergomi nemzedékek még tömöttebb hajkoronáját láthatták. Ritkult ágain a levelek dús fürtjei is meggyérültek, akárcsak az öregedő emberfejen az egyre vékonyodó hajszálak. Kerek koronggá faragott, keresztben végződő márványemléken a kőfaragó jóvoltából a kései korok nyelvészeinek esetleg feladatot jelentő német szavak ropognak a sírkő sok mindent eltűrő sima falán. „Bedhe für mich" : imádkozzál értem, szól a könyörgés. ,,Du bisd, bin ich auch gewesen" : valamikor én is az voltam, ami most te vagy, folytatja tanítását. Hálából majd ő is könyörög : ,,So werde ich auch bey Godd bidden für dich." Az ötéves korában meghalt — 5 Jahr ald isd gesdorben — kis „Macdalena Wübner" fohászkodik az elhaladókhoz. Az ártatlan szív imájánál nem dolgozhatik a hibakereső trószerszám, még akkor sem, ha felnőtt keze, nyelve csúszott el a munkánál. Az első vonal sarkán nagy fehér kő került a végre. Úgy áll itt büszkén, fontosságának tudatában, mint a római utak mérföldjelző köve, mílliariuma. Liszkay Alajos neve néz felülről az úton haladókra. Tovább L. A.-né Veiczler Magdolna emléke kísért. Lenn, az oszlop alsó mezején Csökey Ignác, Csökey Veronika, Liszkay Péterné, Polacsek Antalné, Tóth Józsefné nevei kanyarognak. Polacsek Antal mészárosmester, P. La-