Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

182 mondott búcsút a földi tájaknak. Leányuk, Hulényi Ilona jelentkezett harmadik lakónak az elmúlás síri pihenőhelyén élete fonalának megszakadásakor. ' A IX. sor medrében — a temetőkápolnától számítva — a vonal közepe táján összeállításra váró kőlapok várják a 10 esztendős Farkas Lacika földes sírja mellett síremlékké kívánkozó előlépésüket. A fehérmárvány betétes lapon aranyban fürdő betűk csevegnek az ártatlan lélek napsugaras derűjével : Ciinbalmoztam szent Nevednek, ttozsannáztam fölségednek. Amíg éltem, kerestelek, Most kia lelkem, ó, ne vesd meg ! Pár lépéssel tovább Bácsy Frigyes ny. igazgatótanító és író itt végződő földi állomását jelzik az öntött vastábla fénytelen, hamuszínű betűi. Otthont, szűkebb hazát vesztett, világgá vert magyar sors zokogja csendes sírással multán is panaszos életét. Az 1918-as összeomlás után Erdélyt hagyva Petrozsényből menekült a trianoni békediktátum avult Európát rendező parancsára. Fáradt fejét itt, a Dunántúl lankáin ejtette halottas ágyának párnájára. A szellő sírása, a vándormadár trillázó nótája a lelkek síri ünnepén talán elhozza sírürege koporsójáig a felszabadult kis haza csókos üzenetét ! Szűk sikátorok között visznek tovább lépéseink. Alig akad hely, amely előtt ne parancsolna állást kutató szemünk, multak fátyolát lebbentő érdeklődésünk.