Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

176 gö neve ís. Bátyjáról, Taxner Ferenc-röl a nem felejtő testvér kegyeletével gondoskodik, A két kő az idők árján eltűnt korábbi, majd megváltozott napok melegítette későbbi évtizedek lelkéről, nyelvéről szól gondolkoztató igéket. Örökzöld, nekisűrűsödött bokrok kis csalitja húzódik a vonal három sírhelyet elfoglaló, tovahullámzó során. Fej fáikat porrá korhasztotta az idők senyvesztő ereje. A bokrok ágai között foszlott koszorúszalagok tekergőznek. Szebb napjaik bús emlékeképen elhagyott helyükről ide sodorta hervadt testüket a játszi szellő pajkos száguldása. Kissé távolabb negyvennyolcas emlékek tüze izzik a hamuvá esett nemes élet sírgödörbe zárult por és csontmaradékában. 1848-ban a délvidéki forrongás hírére a kormány május közepén tíz önkéntes nemzetőr-zászlóaljat szervezett. A pár nappal később országszerte megindult toborzás idején az esztergomiak közül az elsők között ott találjuk Szölgyémi János-1 is. Mikor Czuczor Gergely vérforraló költeményében merész ajakát hadi dalnak eresztette s a riadónak mélységét verte fel dörgő szavával, a gyenge dalú sípok hadikürtökké öblösödtek, hívták az erősek nagy tetteire a lelkes, tüzes ifjúságot. Ott vívott a hősi „ezerekkel" Isaszegnél, Vácnál, ahol „a rettentő szuronyok füstben csillámlottak." Klapka komáromi óvárának bástyái mögül az ellenség mohó tekintetével nézett farkasszemet. Az ősi dicsőség húnyásakor azu-