Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

168 könyvnyomtatás minden vívmányának hűséges, lelkiismeretes szolgálatában jelentkezett. Országosan emlegetett nyomdájából elsőrendű irodalmi művek kerültek ki, melyeknél választékos izlés, eszményi gondosság s ritka lelkiismeretesség voltak segítő munkatársai. Tíz gyermeket nevelt fel hazájának. Élete őszén mondott fájón búcsút övéinek, hogy könnyek özönétől hintetten roskadjon szeretett városa földjébe, ahova 10 hónappal előbb nagyon megsiratott fia szállott le atyjának szállást készíteni. Mohos kőkeret süppedt, füves sírján keresztben kibontakozó márványemléknek lapja kis diák tragédiáját őrzi. A gimnázium III. o. t. végzett Salkház Gyulá-1 „siratja a sírig édesanyja." A 13 éves gimnazistát fürdés közben a Duna vize ragadta el szülőanyja mellől, hogy „rövid életét az égi honnal cserélje fel." Baják István-1, Esztergom szorgalmas gazdálkodóját, munkabíró életének derekán szólította magához a sorsok Vetője. Szerettei könnybe lábadt szemmel kísérték végtelenbe vesző lépései nyomát, míg testét átadták a földnek, ahol a fű között méla tücsök zenél s madár dalol a sírkereszt helyet adó puha karján. Izmos, vaskos kőhasábok téglalapalakú, hosszan elnyúló sírhalmot fognak közre. Rajtuk kovácsolt vasrács hajlított, egyenes sínéi kapcsolódnak egymásba s futnak tova a kőpadok felüle-