Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IV. telekrész

154 szívben élve temetkezik, halva újra talál­kozzék a kesergő férj .Gremsperger János 18 évvel a hitves távozása után került a „kitűzött helyre," A síroknak elszállott életeket kutató látogatóitól német írás imádságot esde­kel : 0 Wander, der du vorüber gehst und vor diesem Hügel stille stehst, gedenk, das all unser Loos dis ist. Erinnere dich und bet für mich. Hier ruhet Johann Bi­schitzky, gestorben den 13. Febr. 1824. Im 49 Jahre seines Alters. Miagas, vörösmárvány, keresztes sír­emlék védő teste emelkedik Bischitzky Károly ipolysági káplán földbe vissza­tért teste fölé. 30 éves korában került a földlakás csendes eresze alá. Sírhalmot közrefogó kőkeret felső ré­szénél márványtábla fekszik. Boronkai Boronkay Ákos ny. csendőrtábornok ne­ve ragyog rajta. A hadiékítményes Fe­renc József-rend tiszti keresztjével s több más kitüntetéssel ékesített kiváló törzs­tiszt földben vetett pihenőhelyén várja elhanyatlott testének Krisztus halála biztosította feltámadását. Örök nyugodalmat esdenek a földön élő hozzátartozók Sebestyén Gézá-nak, akinek sírja fölött nemes összhangban el­rendezett hófehér kövek beszélik a család hálás szeretetét. Sírlámpák, koszorúk, földet takaró fenyőágak borulnak a sír­halomra. Hirdetik az emlékező kegyele­tet s a léleknek a nagy messzeségben folytatódó, örök bizakodással remélt éle­tét. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom