Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Justitia et Pax

61 A baranyai falvakban is megváltozott tíz év alatt az élet. Mindenfelé új utak vezetnek, autóbuszjáratok és mindenfelé a villamosvezeték követ bennünket. A vármegyét ezzel az alapozással vezetik a további fejlődés felé. — És Esztergom megyében, vegyük a legszebb kirándulóutat, a Dömös—dobogókői festői tájat, megdöbbenünk, ha felkapaszkodunk a dömösi faluszélen a dobogókői útra. Jobbra is balra is nyomortanyák, földbevájt pinceházak, egy szoba a lakás, dohos levegő, ősszel-tavasszal becsurog az esővíz, sápadt, beteges gyermekek, megtört szemű családfők keresetnélkül és elapadtemlőjű anyák. A tüzelőt az erdőben kegyelemből szedik. Göröngyös köves út. Esténkint néhány petróleum lámpa pislog. Télen hó fújja be a mély utat és az odúkat. És a többi falu. Esztergomból — szintén az egyik legszebb szakasz — Pilisszentlélek felé rettenetes a közlekedés. Esős időszakban nem tudja a nép fáját behozni, amelyből keresetének nagyrésze kikerül. Egyedül a bányavidék fejlődött. De itt a munkanélküliség, a termelés csökkentése állít gátfalat. A többi falu már csak a hegyek között búvik meg, télen megközelíthetetlenek. A nép szegény és élete olyan, mint szűkablakú házacskájában a pislogó mécs. A Mecseken szerpentinutak, új autóutak. Az esztergomi Vaskaput nyaktörő úton közelíthetjük meg. Árvavármegye az esztergomi járás. És hét év alatt még árvább, szegényebb lett. Pedig szénrétegek feküsznek a föld alatt. Ha a kormány a tiz év alatt elköltött luxusbefektetéseknek legalább 10 százalékát fordította volna Esztergom megye ipari életére, megmentette volna az ipartelepeket a megszűnéstől, sőt fejlődést is elősegített volna, de egyben segít a munkanélküliségen is. Van Esztergom körül szénbánya, márványbánya, mészkő-, tégla-, cementés papírgyár és erőműnek itt a Duna. Micsoda hatalmas ipartelepek lehetnének. A főispán idegen volt és ez a mostohasors mind mélyebbre vágta a sebet. Első ipartelepe lehetne az országnak az esztergomi járás. Ehelyett klikkuralom-