Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Esztergom összeomlása

44 Dermedten ült mindenki. Csak Zwillinger Ferenc dr. városi képviselő szó­lalt meg élesen a csöndben : — Hol volt az ellenőrzés? A főispán úrnak elég ideje volt hét év alatt, hogy ellenőrizze a várost. Lappáliák ezek mind. Ingerülten válaszolt erre Huszár főispán. Öklé­vel az asztalra csapott. — Ha ilyen magatartást fogok tapasztalni, — mondotta — akkor a képviselőtestület nélkül hajtom végre városszanálási tervemet. Huszár főispán azután is­Huszár Aladár dr. fog szerezni, amellyel a város megszabadul a veszedelmes és igen súlyos követelésektől. Ez az igéret kissé lecsillapította az izgatott han­gulatot. Multak a napok. A polgárság lassan feleszmélt. Nem hittek a kétmilliópengős kölcsönben, de nyíltan beszéltek arról is, hogy személyes ellenségeskedés folyik. Teljesen bizalmatlan akkor lett a polgárság, amikor arról beszéltek, hogy a főispán titkárát, Glatz Gyulát akarja Antóny helyébe polgármesterhelyettes­nek behozni. Hamarosan sor került a polgármesterhelyettes­választásra. Esztergomra ismét lázas napok virrad­tak. A közvéleményben az a kérdés forgott: ki legyen a polgármesterhelyettes, akinek képessége és tudása, mertette a szanálás lehetőségét és kijelentette, hogy olyan tervet fog kidolgozni, amellyel segíteni lehet a városon. Ha a képvi­selőtestület segítséget nyújt, könnyebb lesz a szanálás, ha azonban ellenállást fog tapasz­talni, úgy módja lesz rá, hogy a képviselőtestület nélkül vigye keresztül akaratát. Az adóssá­gok nagy részének törlesztésére két millió pengő olcsó kölcsönt

Next

/
Oldalképek
Tartalom