Vécs Ottó: Esztergom tragédiája

Tartalom - Speyer-kölcsön és városfejlesztés

37 munkák kiadásánál a Törs és Ormay-cég javára történjék javaslat. Bár a Stabil-vállalat 100 ezer pengővel olcsóbb ajánlatot adott, a munkálatokat mégis a Törs és Ormay-cég kapta meg. De hiszen nemcsak ezekben kell a rossz vezetést keresni, a főbaj abban van, hogy kedvezőtlen és egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok között végeztette Esztergom városa a nagy beruházást, túllépte a költségelőirányzatot és már a kezdetben nem tudta fizetni a kamatokat, amelyekre újabb és újabb kölcsönöket vett fel. Abban reménykedtek mindig, hogy sikerülni fog az állam révén kedvezőbb kölcsönhöz jutni és ki fogják egyenlíteni a nehézségeket. De az is mindig vesszőparipa volt, hogy a súlyos gazdasági helyzetnek Trianon az oka. Nem mondjuk, hogy az országos bajok forrását nem Trianonban kell keresni de viszont nem tartozik Trianonhoz az, hogy milyen városvezetés volt tíz éven keresztül. Amikor bekövetkezett a trianoni állapot, ezzel számolni kellett volna a városok vezetésében és gazdálkodásában és olyan reális költségvetést teremteni, amely a trianoni állapottal számol. Hogyan egyeztethető össze a trianoni állapottal, hogy egy polgármesternek 15—20 ezer pengő évi fizetése van a pótilletménnyel és más járulékokkal ? ! így vagyunk a városi főtisztviselőkkel is, 8—10 ezer pengős fizetés és emellett nagy városi személyzet. Igaza volt Csernoch hercegprímásnak : egy kis város vezetéséhez nem kell olyan nagy apparátus, és mindenütt redukciót kell végezni. Ilyen körülmények között és helyzetben nem lehet csodálkozni, hogy a város nem tudta a kölcsönök után a kamatokat fizetni és megérthetjük azt is, hogy miért nem kaphattak elsején fizetést a tisztviselők. Volt idő, amikor a hónap közepén kapták meg fizetésüket és mivel ez hosszabb időn át tartott, a tisztviselő is visszamaradt fizetési kötelezettségeiben és még jobban eladósodott. 1927-ben újabb kölcsönt vett fel Esztergom, a II. Speyer-kölcsönt, ami 120 ezer dollárt, 685 ezer