Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - IV. Miről ir a lap?

- 68 got od, mindezt persze G kor ány fnlsdotául tűzte kit «nyújtson ol k<lmst" /fc.i# o korrány/" orra, hogy e vi­déken ujabb ós ujabb gyártelepek olakulhoosonok... Adjon e kormány ez egyiknek ipcrl kedvezményeket, a raásiknok művészekedóraiát, o harmadiknak egyetemet." Meglehetősen modern elképzelés ez edott korbon, nem io tul reális, de kétségkívül halódó amennyiben nem e lokálpatriotizmus alapján állvo ágál érdemt*len jogokért, hanem tágebb ösz­szefüggésbon látja e gazdasági és iperi fejlődés ilyen vonatkozáséit. Mint ellenzéki lop, ez E. L. lelkesen üdvö­zölte 1B97. junius 13.-án Me yor tisztképzés cimü cikkében /2. o./ e törvényja voÄlf tot mogyer tisztképző intézetek létesítésére. Kihosználve az alkalmat felsorol je mindazokat a hátrányokat, amiket oz idegen nyelvű intézetek jelentet­tek a mogyer ifjúság száradna, "...mert félnie kellett, hogy ...egy hot-nyolc évig törté ketonoi nevelés árán sen jut­hat el ahhoz e képzettséghez a német nyelvben, melyet tőle azokban a külföldi intésetekben megkívánnak." Nem mulaszt­jo el hangoztatni mindig hálás téraánok bizonyuló noci iaa­llzrausát sem« "... a magyar fiút eddig osnk ezon ez áron akczeptálták kotonotisztnok, ho ogyarságát levetkőzi, lelkóben elnyomj©.Fzzel o cikkel ki is fullad oz ügy iránti lelkesedései arról már híreiben sem tudósít, hogy a javaslót junius 19.-én volőban törvényerőre emelkedett. Hozzászól o lap 1097» évi 37. számában a kvóta kérdéséhez is, persze e kvóto emelése ellen. A üonarchiávol voló közös ügyek intézésének költségeihez Magyarország eddig 31#4 f-el járult hozzá, s Ausztrio ennek 12 f-os felemelését követeli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom