Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón
Tartalom - III. Az Esztergomi Lapok kapcsolatrendszere
36 3. Olvasók ós irók Miután tárgyaltuk ujságunk más lapokkal való viszonyét, most nézzük, hogy milyen kapcsolatban állt olvasóival és a kor nevesebb Íróival, költőivel. Az előbbinek sajátságos tükre a "Szerkesztői üzenetek" rovat. Az E, L. ©gyes üx>* nopek alkalmával - városi, megyei vagy állami, illetve egyházi - kb. 2ooo példányban jelent meg, következésképp egyszerű hétköznapokon ennél kevesebb számban nyomtatták ki. Nem a lap eladása volt a lényeg - a lapalapitáe, pusztán mint üzleti vállakózás, nem volt kifizetődő, Ilig az E. és V., sőt, az 1896-ban induló Szabadság is kapott állani támogatást, az E» L. mint ellenzéki lap nem. Az anyagiakon tul egyéb célja is volt a lapvállolkozásnak, lévén ez is egy formája a társadalmi, politikai érvényesülóenok. Gerenday - nem utolsósorban lapjának köszönhetően V oz 19oo-as évek elején már városi képviselő, de anyagilag sem állt rosszul i 19ö&-bon pl. a város vadászt őrület einok felét ő bérli. Az t, Lm olvasóközönségének legnagyobb része az ellenzék soréiból került ki. Nem annyira az előkelőség, az arisztokrácia lapja volt, mint inkább a polgári értelmiségé, és nem utolsósorban az egyre olszogényodő kisgazdáké. Bizonyéra szép számmal akadtak olyan, főleg vidéki előfizetői, akik az újságtól azt várták, hogy házhoz szállítsa az éppen aktuális állásfoglalást valamely közügybon, természetesen a hozzá való érvekkel, izek az emberek alig olvastak könyvet, számukra a betűt a hirlap jelenti.