Várady Eszter: Egy vidéki lap a századfordulón

Tartalom - II. Esztergom a század utolsó évtizedében

árán. Az egyházpolitikai vita természetesen nagy vihart kavart a "kis Hómá"-ban, olyannyira, hogy Mail át h György, aki tizonkót éven át volt Esztergom vármegye főispánja, lemondott, mivel a polgári házassági törvényjavaslatban nem osztotta a kormány álláspontját. Ennek ellenére 1895-ban 60 szavazat 55 ellen a törvény mellett szavazott a megy©» i közgyűlés. A 9o-es évek gazdasági fejlődése számos közszükségleti igóny kielégitését is magéval vonta. Egyenlőre ugyan csak viták indultak a közvilágitásról, abban azonban egyetértett a város, hogy a pislákoló petróleum világitás tarthatatlan állapot egy fejlődő, "haladó szellemű" városban. Iliben ©8 időben került Esztergom a fővárossal közvetlen vasúti összeköttetésbe, megnyílt a Budapest- sztergom, isztergom-lfokoc^-Annavülgy, Eszt

ergon-Fxizitő közötti vasút. Felépült továbbá az uj kórház, uj gimnázium létesült, s elkészült az állandó dunai hid is Esztergom-Párkány közt. Mindezen eredmények ellenére a század utolsó évtizedében Esztergom kulturális élete nem dicsekedhetett kiemelkedő személyekkel, eredményekkel. így Jellemzi az időszakot egy korabeli tudósítás* "Csendes város Esztergom, mely nem vált ki sok emóciót...Valami kótségtolonül hiányzik / oztergom életéből, a kritikai szellem, mely nemcsak birál, hanem idényeket is ébreszt A kulturális életet néhány egyesület irányította természetesen erőe egyházi befolyással, hiszen a csoportok, 5. Szitnyoi Józsefs sztergom vármegye, 1941.