Számord Ignácz: Az esztergomi Szent Anna templom és a vele kapcsolatos…

Tartalom - II. A Szent-Anna-templom eredete

V II I . A SZENT-ANNA-TEMPLOM EREDETE. 1 TEMPLOM FÖLÖTT még 70 év sem múlt el, már is eltérők a vélemények eredetére nézve, különösen elágazók az ala­pító szándékára vonatkozólag, hogy tulaj­donképen mi is indította őt a templom építésére. Éppen azért jónak látom az itt­ott található feljegyzések és a néphagyo­mány után ennek eredetét megvilágítani. Annyi bizonyos, hogy Rudnay Sándor emeltette. A nép hiedelme szerint a boldog emlékű herczegprímás Radovics Judith (közönsé­gesen csak Jutkának emlegetik) nevű rokona óhajára emelte a temp­lomot, mert midőn Rudnayt ellenségei megtámadták, az isteni Gond­viselés e nőt használta fel megmentésére. Midőn ugyanis 1808-ban, már mint esztergomi kanonok Divékújfalun 2 tartózkodott, a felbérelt jobbágyok megtámadták az együtt lévő egész Rudnay-családot. A támadókat Splényi József báróné szül. Ujfalussy Gabriella grófnő izgatta fel azért, mert ő jogot tartott a divékújfalusi uradalomra, de attól bíróilag elüttetvén, úgy akart boszút állani a Rudnay-családon, hogy ellenök vezette a jobbágyokat. Ekkor történt, hogy Radovics Judith 1 Alakjáról közönségesen kerek templomnak hivják, a nép pedig uj templomnak nevezi, ellentétben a belvá­rosi templommal, melyet öreg templomnak mondanak. 2 Sokan azt állítják, hogy Korosson történt, midőn ott plébánoskodott, de Rudnay István nyug. kir. táblai biró, a bíbornok édes testvérének fia, hozzám intézett levelében határozottan Divékújfalut nevezi meg. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom