Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története
A 19. század
első tanársegédje a jelzett időben fia, ifj. Ajtai K. Sándor volt, Gönczy Béla neve nem található az intézeti tagok listáján. Ugyanígy nem találkozunk nevével a Kovács József vezetése alatt álló I. sz. Sebészeti Klinikán, sem a Réczey-féle II. sz. Tanszék intézetében. Így hosszú ideig nem tudtuk, hol szerezte Gönczy Béla a nem mindennapos műtéti gyakorlatát, vagyis mit csinált 1892 és 1896 között. Most is, mint általában, a véletlen segített a megoldásban. A Réczey-féle jubileumi emlékkönyvet lapozva bukkant, fel a neve 1912-ből, amit Réczey Imre professzor legjobb tanítványai írtak tanárságának 20. évfordulójára. Ekkor vált világossá, hogy Gönczy Béla a Réczey professzor intézetében tanulhatott operálni, ahol Verebély. Hüttl Tivadar és Kuzmik Pál, kik valamennyien sebészprofesszorok lettek. 2-' 2 Az emlékkönyvből kitűnik, milyen sokra tartották Gönczy Bélát, ha ilyen jeles társaság kérte fel szerzőtársának. Ezután „célirányosan" néztük át a Réczey tanár klinikájáról megjelent dolgozatokat, s az első kötetben meg is találtuk Gönczy Béla dr., műtőnek a „Betegforgalom az 1892/93. évben" című kazuisztikai közleménysorozatát. 23 3 Az Orvosi Hetilap 1895-ös évfolyamában is megjelent operatív kóresetgyűjtemény mögött tehát hároméves intenzív műtői tapasztalat érlelődött, 23 4 ami manapság kb. egy szakvizsga letételéhez szükséges. Gönczy kivételes képességeit minősíti, hogy Réczey professzor egyik kezdő orvosát bízta meg a klinikai anyag közlésre szánt feldolgozásával. A klinikát 1896-ban hagyta el a gráf omániásnak éppen nem mondható sebészorvos, hiszen újabb közleményével 1901-ben és 1912-ben a már említett Réczey Emlékkönyv lapjain találkozunk. A II. sz. Sebészeti Klinika akkor még a Rókus Kórház I. sz. sebészeti osztályán nyert elhelyezést, mivel önálló épülettel nem rendelkezett. 23 5 A II. sz. klinikát nem kisebb ember tette híressé, mint Lumnitzer Sándor (Szentágothai János professzor dédapja), aki a nevezetes, Komárom megyei ácsi csatában fejsebet szerzett Görgey Artúr tábornokot is meggyógyította. 23 6 Nevét máig őrzi a róla elnevezett fogó. Visszatérve Gönczy cikksorozatára, nem lehet feladatunk tartalmában és terjedelmében ismertetni. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy (igen helyesen) sokkal nagyobb súlyt helyeztek a Semmelweis-féle asepsisre, mint a Lister-féle antisepsisre, noha a carbolsavas operálás akkor élte fénykorát. „Kötszereinket Lautenschlager-féle gőzsterilizátorban tesszük aseptikusokká" — írja Gönczy doktor. — „Carbol-oldatot 5%-os oldatban csakis műszereink fürösztésére használjuk, míg az éllel bíró eszközeinket műtét alatt absolut alkoholban tartjuk." A táblázatokból kitűnik, hogy sebészünk egyszerű sérvműtétektől emlőrákok igen radikális kiirtásáig a sebészetnek szinte minden területén otthonosan mozgott, ez az előiskola magyarázza, miért volt Esztergomnak 35 esztendeig olyan biztos kezű operatőre. Végül megemlíthető, hogy Gönczy orvosi oklevelével közel egy időben került a prímási székbe Vaszary Kolos, akinek nagyformátumú tervei között szerepelt egy modern kórház megépítése. Vagyis a megfelelő szakember és a megfelelő mecénás találkozásából született meg a mai kórház alapja, de ez már átnyúlik századunkba. 23 7 Döntő dátum a magyar egészségügy történetében az 1885. esztendő, amikor Markusovszky Lajos miniszteri tanácsos kezdeményezésére megrendezték a fővárosban az első országos orvosi és közegészségügyi kongresszust. 23 8 Esztergomot hárman képviselték; Lipthay János megyei főorvos, mint hivatalosan delegált, valamint Feichtinger Sándor főorvos és 46
