Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig – Esztergom egészségügyének története

A 18. század

akkori szúró, lövő fegyverek együttesen. Vérhas- vagy tífuszjárvány egész tábort napok alatt harcképtelenné tudott tenni, a szökés vagy menekülés titkos esélye nélkül. Különösen rosszul tűrték az úgynevezett ,,Morbus hungaricust", vagyis a kiütéses tífuszt, főleg a nyugati zsoldosok. Coberus Tóbiás császári orvos írta: „Magyarország a német katonák temetője." Főleg a „Febris castrensis", azaz a tábori láz miatt.

12

0 Győry Tibor bizonyította be, hogy a „Morbus Hungaricus" azonos a kiütéses tífusz kórképpel,

12

1 kórokozóit a tetvek közvetítik, s bizonyos védettséget lehet ellene szerezni. Villányi Szaniszló szerint 1710-ben létezett Esztergomban egy Szt. Erzsébetről elnevezett kórház,

12

2 az „úgynevezett Dóczy F. pékmester mai háza helyén", ami megfelel jelenleg a Kossuth utca és Magyar utca szögében levő beépített területnek. A kórház több mint valószínűleg azonos volt a pestis ellen épített Lazarétummal. A járvány az elkülönítés következtében megszűnt, ennek emlékére építették a Széchenyi téren levő Szentháromság-szobrot, amely 1900-ban alapos felújításra szorult.

12

3 Mint korábban említettük, Horváth István régész a mai Kossuth u. 58—66. számú házak helyére lokalizálta az Árpád-házi királyok alatti Szt. Kereszt-ispotályos rend templomát és xenodochiumát.

12

4 Ez a terület — ahogy a továbbiakból kiderül — a XIX. század elejéig végig a királyi város egészségügyét szolgálta. Grósz Lipót kimutatása szerint

12

5 az esztergomi kórház alapítási éve 1739, az ágyak száma 64, városi kórház „és szegények háza is külön 16 ágygyal". Villányi Szaniszló könyvében mellékletként található egy térkép, amelyet Krey János mérnökkari főnök készített 1756-ban. Az „Esztergomi kir. város" jelzésű részt Szalóky János prímási mérnök rajzolta; „Aggok kórháza 1767" — jelzéssel a mai Kossuth és Magyar utca sarkán. A Prokopp Gyula által leközölt Eperjessy-féle térkép 10 évvel későbbi, a 36. számú jelzés alatt „Xenodochinm citti", azaz városi kórház olvasható, mellette az Ecclaesia Graeci Ritus", vagyis a görög rítusú templom.

12

6 Ez is Horváth István véleményét támasztja alá. Végül Körösy László szerint a XIX. század elején a „Buda utczán (most Gogolák pék háza) egy kápolnával összeépített házban a sz. kir. város az ő elaggott szegény polgárainak menedéket adott".

12

7 Vagyis a 18. században az említett helyen a gyógyintézet funkciójának folyamatossága nyomon követhető. Közben alapvető törvények születtek a Habsburg-birodalom fontos részét képező országunk egészségügyi életében. A Pragmatica Sanctio évében (1723) Consilium Regium Locumtenetiale tiale néven megalakították a magyar kir. helytartótanácsot, nem kevés közegészségügyi feladattal felruházva.

12

8 1725-ben bevezették a gyógyszertárak orvosi ellenőrzését, Esztergom első ellenőre Chytraeus doktor volt.

129 A helytartótanács kebelében Országos Egészségügyi Bizottságot (Commissio sanitatis) állítottak fel 1738-ban.

13

0 A megyei főorvosok kinevezése (1752) után 1754-ben elrendelték az orvosok és sebészek összeírását,

13

1 majd 1758-ban kötelezővé tették a bábák vizsgáztatását.

13

2 Ugyanezen esztendőből van tudomásunk az első, az Arany Griffhez címzett patikáról, tulajdonosa ekkor még nem ismeretes. Majd 1763-ban a város szenátorai eladják az Eperjessy-féle térképen feltüntetett 113-as számú helyiséget Gformer János patikusnak, aki 1795-ben meg31