Sárosiné Pusztai Rózsa: A Milleniumi Esztergom az idegenforgalom tükrében

Tartalom - 12. MELLÉKLETEK

- 4 1762-ben elkezdődtek a munkálatok. Az érsek az uradalmi kőbányákból és téglaégetőkből hozatta az anyagot. Nagyon sok épületfát, vasárút hozatott, igavonó állatokat bérelt. Kocsiszínt, istállót, téglaszárítót építtetett a gyorsan beindult munkálatok miatt. A török kor végéig a Várhegyet előnyös természeti adottságai is védték. A Szt. István tér felőli oldala olyan meredek volt (kb. 11 m magas sziklafal), hogy még torony vagy bástya sem védte. Nem volt rá szükség, mert ha a fal leomlott volna, a meredélyt akkor sem lehetett volna megmászni. Csak a 18. század elején építettek itt ki sáncmüveket, de az új Főszékesegyház építésekor a tereprendezéskor eltüntették, lesimították. Valaha a Szt. István tér keleti végén volt a Szent György-hegy, amelyet a Szent Tamáshegyhez hasonlóan ágyúállásokkal telepítettek be. A Bazilika építésekor a hegy északnyugati és délkeleti lábát „lefaragták", a középső részt pedig elegyengették. Ezzel a földmennyiséggel betöltötték a Várhegy és a Szent György-hegy közötti mély völgyet és alatta megépítették azt az átjárót- az ún. Sötétkaput, - ami a Várhegy északi oldalán épített Szemináriumhoz átvezet. 15- A módosított Kiihnel-féle terv modellje a bazilika ép i lést ort énei i k i állításán.