Sárosiné Pusztai Rózsa: Háztartás- gazdaságtan anno…
Dolgozatom témájához az indíttatást Spéder Zsolt előadása - a nők szerepe a családban, a háztartás-gazdálkodásban - adta. Lépjünk vissza az időben egészen 1930-ig, milyen szerepet szántak ezidőtájt a családon belül a lányoknak, a helyszín Esztergom Ezekre az évekre már változóban van a nők, a lányok helyzetének megítélése. Új munkakör, új erőpróba, új energiák felszínre hozása és ennek természetes következménye az új, az eddigivel merőben ellentétes energiák és sajátosságok kifejlődése. Az új munkakörében nem lehetett, nem maradhatott meg a nő annak a törékeny, széltől óvott és védett, a más segítségére szoruló, régi nőalaknak, aki eddig volt, míg az otthon szent falai között élt. Helyt kellett állnia munkájáért, eredményt kellett felmutatnia, hogy ettől önállóbb, határozottabb egyéniséggé alakult, fellépése biztos lett 7 Ez még nem jelenti azt, hogy lényében, lelkületében megszűnt nőies lenni. Nem mentesül az otthon gondjaitól sem, mert egy személyben feleség, anya, háziasszony és kenyérkereső. Háziasszony! Mennyi feladat, gond, felelősség rejtőzik e szó mögött. Gondoljunk a XX. század, a jelenkor leányára: Iskola hosszú éveken keresztül, azután a hivatal, a kenyérkereső munka következik. Mégis háziasságra kell ezt a kenyérért dolgozó leányt is nevelni. Céltudatos, példaadó munkával, akarat nevelésével érhetünk célt. Az életre való nevelésnek a mai korhoz alkalmazkodnia kell. Az időbeosztásra is rá kell nevelni a leánygyermeket. Tudjon bánni az idővel, pénzzel, anyaggal Egyre nagyobb szükség volt a leánynevelő iskolák megújítására, " új típusú " intézmények létrehívására. Hogyan készítették fel az iskolák a lányokat a megváltozott körülményekre? Fontos feladata lett az iskolának a háziasságra való nevelésnél Az iskolának kellett sokszor megtanítani a leányokat arra, amit az anya nem tudott, vagy nem tanított meg. A Tanterv és Utasítás azt írta elő, hogy a polgári iskola IV osztályában 3 óra fordíttassék háztartástanra, mely hivatva van a növendékkel nemcsak elméleti, de gyakorlati ismereteket is elsajátíttatni. Ezt célozzák a főző-órák, a kerti gyakorlatok. A háztartástant nem csak minőségileg, de mennyiségileg is kell tanítani, s ez utóbbi a mennyiségtan feladata. A jövedelem helyes beosztása, a napi kiadások pontos bejegyzése, a gazdaságos főzéshez szükséges anyagok beszerzése, számtani műveletek és ismeretek nélkül el sem képzelhetők. A házias neveléssel mindig karöltve kell járnia a takarékosság szellemének. Az egyre nagyobb iramban fejlődő technikai kultúrának s vele kapcsolatosan az általános kultúr nívó emelkedése, a megélhetési nehézségek fokozódása egyaránt szükségessé teszik, hogy a leányiljúság fokozottabb mértékben részesüljön közép- és felsőfokú oktatásban, hogy mint a férfival egyenrangú fél az élet színterén kivehesse részét a reá eső küzdelmekből. Ennek a gondolatnak a jegyében is kezdték el 1930. szeptember 1-én alapított Esztergomvizivárosi Irgalmas Nővérek leánygimnáziumában az oktató-nevelő munkát. / 1. melléklet / Bár a leánygimnázium tudományos pályára készített fel, nem feledkeztek meg a lányok háztartásvezetésre való felkészítéséről sem. Az első években ez még csak a rendkívüli tantárgyak körébe tartozó NŐI KÉZIMUNKA tantárgyban valósult meg igazán, esetlegesen a mennyiségtan keretein belül tanultakkal - pl kamatszámítás - kombinálva
