Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

A század utolsó harmadában megindult a város területén Is a régészeti kutatás. A dicső múlt emlékeit - még inkább, mint máshol - tudatosan „ápolta" a hlstorizáló stílusú építkezés. A XX. században is voltak és vannak jelel a város életerejének... Belvárosi sétánk során az egykori Lőrinc kaputól indulunk a Lőrinc utcán át a Széchenyi térre, majd a Bottyán János utca - IV. Béla király utca - Deák Ferenc utcán keresztül újra visszaérünk a Városházához, melynek építés- és művészettörténeti jelentősége méltóképpen példázza az önerejéből talpra állt XVIII. századi Esztergomot. Az egyes házaknak először az építészeti leírását adjuk, hogy segítsük a részletekre épülő Egész megértését és értékelését. Ezután ismertetjük az építéstörténetet a városi jegyzőkönyvekből megismerhető építtetők és építészek neveivel és életpályáikkal. Ez utóbbiak szorosan kapcsolódnak városunk kulturális, gazdasági és politikai történetéhez. E kis könyv szerzője 54 éve lakik Esztergomban, mint az egyik legősibb család tudós patriótájának felesége. Szülővárosom Sopron, ahol a barokk emlékek, sőt a középkoriak is szerencsésebben maradtak fenn. így számomra nem nehéz élőnek látni a középkori fényes Esztergomot, amelyből ma már csak hírmondók maradtak - a föld alatt és a múzeumokban. Művészettörténeti doktori értekezésem - 1932ben - Győr város műemlékeinek első tudományos feldolgozása volt. A török háború és hódoltság itt alig pusztított. A fejlődés töretlen volt. Ezzel szemben Esztergomban 140 évig volt úr a félhold. Mégis vallom: nincs lényeges különbség Sopron. Győr és Esztergom között! 4