Prokoppné Stengl Marianna: Esztergom belváros

sakktábla díszítés a tégla-adta geometrikus dekoráció lehetőségeit aknázza ki. A ház építtetője Etter Lőrinc (1823-91). A németországi Thalhausenből 1837-ben Esztergomba Jött Etter János (1787-1848) serfőző fia. Apja halála után. 1849-ben, ő ls megkapta a polgárjogot Esztergomban, mint serfőző. 12 év múlva - 1861-ben - már megengedhette magának, hogy az apjától örökölt serház vagyonából megbízza Pmkopp János neves pest-budai építészt, hogy házát szobrászati dísszel tervezze. Prokopp Jánosnál fennmaradt az Etter Lőrinccel való levelezés. Etter Lőrinc mélynyomásos, E.L. -monogramos levélpapírján fejezte kl örömét, hogy igényességének megfelelően tervezte házát, és a szobrászati diszitésre Marschalkó Jánost megnyerte. E szobrász ma ls látható főbb müvet a Lánchid négy oroszlánja, a fóti templom teljes szobordísze, a Vigadó párkányzatának a magyar történelem naßjatt ábrázoló Ideálportréi, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rudas Fürdő dekoratív szobordíszei, amelyekkel az ország legszebb romantikus épületeit gazdagította az 1840-60as években. Etter Lőrinc gyermeket Pestre költöztek, ahol nevüket Esztergomira magyarosították. 1872-bcn Etter Lőrinc bérbe adta házának nagyrészét a Járásbíróságnak. Ó maga a feleségével, Muzsik Franciskával az udvari részbe költözött. Halála után, 1891-ben, a házat dr. Niedermann Pál ügyvéd vette meg a bíróság bérletével együtt. 1898-ban ugyanígy vette meg Horn Mór. 1910-ben, a bíróság elköltözése után a házat elárverezték. Niedermann Imre lett a tulajdonos. 1920 óta a Borz családé. Ugyanis ekkor vásárolta meg Újvári József leánya és veje. Borz Kálmán halászmester részére. Etter Lőrinc fiatalabb testvére, Nándor (1839-93) Meszéna Etelkát vette feleségül, s így társtulajdonosa lett a Meszéna-háznak. Ezért nem tartott igényt bátyja házára. Nándor fia Ödön, a Takarékpénztár későbbi vezérigazgatója, családjával a Meszéna ház emeletén lakott, 95