Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

A templom legértékesebb része a III. Béla idején franeia mintára épült, vörösmárványba rakott, bizánci technikával készült díszkapu, az úgynevezett Porta Speciosa. A templom a következő évszázadokban több átépítésen, átalakításon, bővítésen ment át Telegdi Csanád. Széchy Dénes és Vitéz János érsekek idejében. A Várhegyet körülvevő településeken is számtalan templom és épület maradványairól van tudomása a régészeknek.A Kis-Duna mellett kialakult királyi várost falak, kapuk és vizesárok védték a támadások ellen. A királyi latin város legjelentősebb épülete a piactéren, a fórumon (ma Széchenyi tér) állt, az úgynevezett Zenie ( Szennye ) palota, amely a 12-13. századi pénzverő kamara háza volt. A város közel két tucat templomából a már említetteken kivül a Szent Péter templom, illetve a ferencesek Segítő Szűz Máriáról elnevezett temploma érdemel említést. Ide temették el IV. Béla királyt, Béla herceget és Mária királynét is.Víziváros település a Várhegy alatt épült ki. s 1239-ben IV. Béla városi jogokat adott neki. szombati hetivásár tartásával. A Víziváros a 13. század elején már érseki birtok volt. s a várost és a körülvevő falakat Telegdi Csanád érsek építette újjá. Szenttamás település a káptalané volt. A Szent Tamás- hegy lábánál hévízforrások fakadtak, amelyre III. Béla király felesége Anna királynő közfürdőt építtetett. Szenttamás később a keresztesek tulajdonába került, akik ispotályt és Szent Erzsébetről elnevezett templomot építettek. A hegy maga Becket Szent Tamás canterbury érsekről kapta nevét. Tiszteletére emelték a prépostsági templomot is. A Várhegy északi lábánál épült ki Szentgyörgymező település a prépostsági templommal. Az Árpád-ház kihalása utáni trónviszályokban jelentős károkat szenvedett a város és környéke. Károly Róbertet itt koronázta meg Bicskei Gergely választott érsek. A trónkövetelő Kőszegi Iván azonban elfoglalta Esztergomot, s Károly Róbert és az érsek 1304-ben elmenekült a városból, majd hat évnek kellett eltelnie, mire visszaszerezték Esztergomot. Az elkövetkező években ismét az érsekek tulajdona a Várhegy és a város. Több neves személyiség is volt köztük, akik uralkodókat támogattak, kiskirályokat fékeztek meg. hadjáratokban és csatákban vettek részt, iskolákat alapítottak, tudományos és művészetpártoló tevékenységet folytattak. lelentös gyűjteményeket hoztak létre, templomokat építettek, zsinatokat hívtak egybe. Mindezek az események az ország egyik legfontosabb városává tették Esztergomot. Telegdi Csanád érsek a 14. század elején jelentős építkezéseket folytatott a Várhegyen. Ali. századtól működött a káptalani iskola is. A főpapok igen értékes könyvtárakkal rendelkeztek. Az 1300-as évek végén Budai János esztergomi kanonok megalapította "Collegium Christi pauperum scolarium " nevű kollégiumot, amelynek egyik fő feladata volt, hogy a szegényebb sorsú diákok külföldi egyetemeken tanulhassanak. 1397-től Kanizsai János érsek a konstanci zsinaton 8