Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1820. július 1. 277 évi távollét után a káptalan is visszatért Esztergomba. A jezsuiták székházába költözött, amely 1773 - tói az érseki helynök lakása volt. 1820. július 19. Beimel József nyomdász kérvénnyel fordult Rudnay Sándor herceg-prímáshoz, hogy engedélyezze egy nyomda felállítását. 1821 A Mária Terézia által építtetett templomot, lebontották a Várhegyen. 1821. április 25. Beimel József engedélyt kapott egy nyomda felállítására. Igényes nyomdász, jó üzletember volt. 1822 Már működött a Szenttamáson az Egenhoffer Tamás - féle téglagyár. 1822. január 13. Hetényi József és Nagy Károly színtársulatának első előadásai a Fekete Sas vendégfogadóban. 1822. április 23. Letették a bazilika alapkövét. A főszékesegyház teveit Kühnel Pál készítette, az építőmester Packh János volt. 1823 Benyovszky János püspök és Jordánszky Elek kanonokok adakozásából felépült a szenttamási kálváriatemplom. 1824 - 1829 Falk János Esztergom polgármestere 1824. március 1. Utast és postát is egyaránt szállított a postakocsi járat a budai Bomba térre / ma Batthyány tér / a Fehér Kereszt fogadóhoz. 1825 A mészárosok kiváltságlevelet nyertek. 1825 Egyesült a kötél -és szíjgyártók céhe. 1825. szeptember 11. Összehívták az országgyűlést. A vármegye képviselői. Huszár Imre és Lippay Ferenc főadószedő lettek. A várost Tarkovits Bazil és Menyhárt István képviselték. 1825. december 12. A vármegye 19 pontos rendszabásokat alkotott a koldusok, csavargók és gonosztevők megfékezésére. 1826 Beimel József a nyomdáját könyvkötészettel és könyvkereskedéssel is bővítette. 1827. szeptember 24. Szeder Fábián nyelvész, bencés tanár Beimel Józsefkiadásában útjára indított egy almanachot Uránia címmel. A szerkesztő a szépirodalom, az ének - zene és képzőművészet helyi és országos eredményeit kívánta közzétenni. Az Uránia 1833 - ban megszűnt. 1828 A vármegye követe Huszár Imre első alispán, lett. A város országgyűlési képviselői. Pinke István és Menyhárt István lettek. 1828. július 2. Letették a hajdani Szent Vendel téren ( ma Rudnay tér ) a Szent Anna templom alapkövét. A templomot Packh János tervei alapián Rudnay Sándor érsek 80 ezer forintos adományából építették. 1829 Belszl Albert befejezte a Magyar Király vendégfogadó építését, a mai Kossuth Lajos utca 25 - ben. ahol a szobák mellett szinház és bálterem is épült, s felépülte után a város társas életének egyik központja lett. 56