Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1847. szeptember 18. Meghalt Kopácsy József hercegprímás. 1847. október 6. Az utolsó rendi országgyűlés vármegyei követei Reviczky Pál főügyész, Jagasich Sándor táblabíró, a városé Maurovich Rezső voltak. 1847. november 30 - december 17. Hetényi József színtársulatának előadásai 1848 Beimel József nyomdáját, Horák Egyed vette át. (mai: Kossuth Lajos u. 19.) 1848 Megindult Mezei Flóns 1811 - ben alapított kályhagyára a mai Simor János utca 26. szám alatt, ahol kályhacsempéket, virágcserepeket és kerámiákat készítettek. 1848. március 18. Esztergom testvérvárosaival együtt a városházán közgyűlést tartott. A közgyűlésen üdvözölték a Helytartótanács leiratát, amely a szabad sajtóról intézkedett. Ismertették az országgyűlési határozatokat a közteherviselésről. 1848. március 25. A szabad ég alatt népgyűlést tartottak, ahol a kormány tagjait ismertették. Meszéna János az úrbéri viszonyokról, Besze János pedig a nemzeti őrsereg megalakulásáról szólt. Lemondott hivataláról Andrássy József a vármegye főispáni helytartója. Ekkor merült fel először a négy város egyesítésének gondolata. 1848. március Megkezdődött a nemzetőrség szervezése a négy testvérvárosban és a városházán örtanyákat létesítettek. Tíz nap alatt 180 lőfegyverrel ellátott polgárt írtak össze. Március végére 700-an voltak, a testvérvárosokkal együtt 1278 fő. A szervezőbizottság öt századot alakított. 1848. április 6. Szemere Bertalan felmenttette Andrássy József főispáni helytartót, s helyére öccsét Andrássy Mihályt nevezte ki. 1848. április 25. Kihirdették az Áprilisi Törvényeket. 1848. április 30. Ünnepelték a király születésnapját, hálaadást tartottak a nemzeti átalakulásra és esküt tett a nemzetőrség a mai Széchenyi téren. 1848. május 30. Dr. Hoffmann Vilmos elsőnek folyamodott honvédorvosi szolgálatra. 1848. június 2. A népképviseleti választásra 82 főt írtak össze, akik követnek Besze Jánost választották, s ő lett a városi és vármegyei egyesült nemzetőrség parancsnoka is. Megyei követnek a Párkányi járásban Wargha Benedeket, az Esztergomi járásban Zsitvay Józsefet választották. 1848. június 25. Kinevezték Hám János szatmári püspököt esztergomi érseknek. Érseki székét azonban sohasem foglalta el. 1849. július 17 én lemondott tisztségéről. 1848. augusztus 8. Mészáros Lázár hadügyminiszter az esztergomi nemzetőrséget Komárom várának védelmére rendelte. 1848. augusztus 10. A nemzetőrök elindultak Komáromba. Közülük 226 főt Vácra rendeltek. 60