Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1602. július 18. A keresztény had Győrből Esztergom alá érkezett, s augusztusig itt táborozott. 1602. szeptember 20. A csapatok Russwurm parancsnoksága alatt viszszatértek Esztergomba, majd Pest felé mentek. 1602. november 17. Ismét Esztergomban táboroztak, majd a sereg feloszlott. 1603. augusztus 7. Mivel a török ismét Esztergom ellen készült Russwurm tábornagy Hafhirchen társaságában Esztergom alájött 30 ezer fős császári haddal. A török támadás elmaradt, ezért a had Buda fele távozott. 1604 A török kérésére megkezdődtek a béketárgyalások, de eredménytelenek maradtak. 1604. február 19. A küldöttség visszaindult Bécsbe. 1604 kora őszén a törökök ismét Esztergom ellen készültek. A várbéliek a vár védelmére sáncot építettek, a szigetre hajóhidat állítottak, s közel 20 ezer embert vontak össze. A török ostromló sereg száma 40 ezer lő volt. 1604. szeptember 19. Mohamed pasa nagyvezír. Esztergom alá érkezett. 1604. szeptember 24. A török rohamot indított. 1604. október 13 - 14. A sikertelen ostromok miatt a törökök elvonultak Esztergom alól. 1605. augusztus 30. Ali basa csapataival Szenttamás és Párkány bevételét tűzte ki célul. Esztergom parancsnoka Ottingen Vilmos volt. aki Komáromból kért segítséget, a Mörspurg féle ezredből. Dampierre parancsnoksága alatt öt csapat érkezett. Párkányból a törökök ágyútűzzel fogadták a komáromiakat. Ennek ellenére sikerült bejutniuk a várba. 1605. szeptember 24. A törököknek árulás folytán sikerült elfoglalniuk az erődöt. 1605. október 1. A törökök elfoglalták a Vízivárost. Az ütközetben Ottingen is elesett. A várőrség Dampierre - tői a vár feladását kérte. Lolla Mohamed nagyvezír újabb csapatokat küldött az ostromhoz. A fellázadt katonák Dampierre - t elfogták, és Ali basát beengedték a várba. O szabad elvonulást biztosított az örségnek. 1605. október 3. A vár ismét török kézre került. 1605. október A bev étel után Kara Ali basa lett a vár parancsnoka. Megkezdték a vár helyreállítását. Ali basa ragaszkodott ahhoz, hogy azok a falvak tartozzanak a várhoz, amelyek 1543 óta oda tartoztak. A tárgyalások során úgy egyeztek, hogy 60 falut csatoljanak a hódoltsági területhez. A bányavárosok védelmére Szögyénben és Bényben erődítményeket építettek 1607 - 1615 Gróf Forgách Ferenc esztergomi érsek, bíboros Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1616 - 1637 Pázmány Péter esztergomi érsek lett. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1617 - 1622 Elkészült Esztergom vármegye urbáriuma. 42