Pifkó Péter [et al.]: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

1939. szeptember 22. Az Esztergom-tábori hadifogoly barakktáborban lengyel menekült tiszteket, altiszteket, katonákat szállásoltak el. Len­gyel tiszteket a tiszti üdülőben is elhelyeztek. 1939. november 3. Zsalazsonban, a mai Kertvárosban a Kassai úton megnyílt a kéttantermes állami elemi népiskola. 1939. november 22 - december 30. Vértess Károly színtársulata játszási engedélyt kapott. 1940. január 1/2 lengyel műszaki zászlóalj alakult Matus Gyula parancs­noksága alatt. 1940. december 18. Átadták az esztergomi Diák és Turista Szállót a mai Sugár úton. Helye a volt Wascha féle szövőüzem. 1940. december 26. A Belvárosi Olvasókör ifjúsága csatlakozott a KALOT mozgalomhoz. 1941. január 20. Etter Jenő lett Esztergom polgármestere. Hivatalát 1944-ig töltötte be. 1941 február Megalakult Szentgyörgymezőn a KALOT. 1941. február 1. A lengyel menekülttábor az 1/2 lengyel műszaki munka­tábor nevet vette fel. 1941. április 26. Megkezdődött a MOVERO által vett repülőtér kialakí­tása. 1941. május 1. Megalakult Esztergom vármegye Gazdasági Egyesülete. 1941. május 3. Nádasi József színtársulata tartott előadásokat. 1941. május 21. A Szent Gellért Egyesület 20 éves jubileumát ünnepelte. 1941. június 27. Letették az evangélikus templom alapkövét. 1941. augusztus 11. A Katolikus Legényegylet székházában a népműve­lési tanfolyamon Móricz Zsigmond tartott irodalmi előadást. 1941. szeptember 1. Megnyílt a Polgári Fiú Iskola. 1941. október 28. Vitéz Horthy István államtitkár a városba látogatott és megnézte a repülőtér építkezését. 1941. december 7. Elkészült és felszentelték az evangélikus templomot. 1942. április 18 - május 18. Nádasi József színtársulata Esztergomban játszási engedélyt kapott. 1943 Ebben az évben létesült a Szent István városban (Kertváros) az óvoda. 1943. május 3 - június 15. Vértes Károly szinigazgató játszási engedélyt kapott. 1943. június 29. Serédi Jusztinián felszentelte Szent István városban (ma Kertváros) Goszleth Lajos tervei alapján Szent István tiszteletére emelt templomot, amelyhez plébániaház is épült. 1943 július A bombázások során 40 ezer pengő kár keletkezett. A város­ban a 3 528 épületből elpusztult 59. A köépületekből 47 sérült meg. Nyolc ipari üzem semmisült meg: Schrank - féle likőrgyár, a Petz Iparmüvek, Árukereskedelmi és Ipari Kft. Brutsy - féle szeszgyár, Knoor - féle vasöntöde, s az AERO - EVER Kft. Az utak és hidak is megsérültek. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom