Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

147 SCWEIDEL JÓZSEF UTCA 1905 tői Kertész utca 1948 tót Schweidel József utca Az utcában működött a századfordulón Spielhacsek (Sziklai) Ödön kertészete Eredetileg kertes házak utcáját lebontották, s helyébe emeletes házak épültek Schweidel József (1796 1849) honvédtábornok, aradi vértanú 148 SEMMELWEIS IGNÁC UTCA 1961 tői Semmelweis utca Elnevezését az indokolja, hogy a városi Kolos Kórháztól indul. Semmelweis Ignác (1818 1865) orvos, a gyermekágyi láz kórta nának megalapítója, az anyák megmentője. 149 SIMOR JÁNOS UTCA 1761 ben Árokhát utca és Hosszú sor 1762 ben Árok utca és Hosszú sor 1767 ben Nagy sor és Árok sor 1820-ban Hosszú sor és Árok sor - 1853 ban Hosszú sor - 1878 tót Si mor János utca 1950 tői Zalka Máté utca 1990 tői Simor János utca Az utca közepén a középkori eredetű mély vizesárok húzódott, mert itt haladt a városfal. A páratlan oldal a 39 számig nem épült be 1870 ig. Innét a 89 számig Árok sor volt a neve. Simor János (1813 1891) esztergomi érsek. Székesfehérváron született, gimnáziumi tanulmányait is ott vé gezte. Teológiát Pozsonyban, Nagyszombaton és Bécsben hall gatott. Különféle tanári és egyházi hivatalokat töltött be. 1857 tői győri püspök. 1867. január 20 tói esztergomi érsek. Simor János jelentős intézményeket hozott létre városunkban. Új érseki pa lotát építtetett, megvetette a mai Keresztény Múzeum, a Simor Könyvtár és a Prímási Levéltár alapjait. Felépíttette a mai Dobo zi utcai kórházat, a Simor kórházat. Zalka Máté (1896 1937) a magyar és a nemzetközi munkásmoz galom alakja. 1990 ben ismét Simor János utca lett. 20. sz. házban alapította Laiszky János könyvnyomdáját, amely könyvkötészet és kereskedés is volt egyben. 26. sz. házban született Boháry András színész (1809 1881). 87