Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990
1684 ben a a királyi városban épített földszintes palotát Bottyán Já nos, aki ekkor még császári huszárezredes. Házát 1698 ban I Lipót ne mesi kúriává avatta 1706 szeptemberében Rákóczi Ferenc elfoglalta a várat A kuruc uralom rövid életű volt Esztergomban Rákóczi távozása után néhány hét múlva Bonafux francia várparancsnok a túlerőben lévő Star henberg csapatai előtt november 11 én megnyitotta a vár kapuit, s így újra császári megszállás alá került a vár és a város. A két hónapi ostrom, majd a visszafoglalás utáni császári megtorlás je lentősen visszavetette a fejlődést. Az ostrom idején a Vízivárosban a je zsuiták épületei és iskolája leégtek A várparancsnok a királyi városban 200 házat romboltatott le, hogy anyagukat a vár megerősítésére használ ja fel. A város kuruc érzelmű lakosságát is súlyos megtorlás érte. Kuklán der várparancsnok 69 esztergomi család vagyonát az 1950 Ft ot érő Bottyán vagyonnal együtt elkobozta Az 1710 ben kiütött pestisjárvány tovább rontotta a települések hely zetét, megtizedelve a népességet. A fejlődés irányába mutató első jelentősnek mondható politikai, köz igazgatási lépésre 1708 ban került sor, amikor a város visszakapta sza bad királyi rangját. A közigazgatást csak 1710 re sikerült újjászervezni, s így június 2 án a tanács megtarthatta tisztújító közgyűlését. A királyi várost 40 tagból ál ló külső és 12 tagból álló belső tanács igazgatta a bíró és a kapitány ve zetésével. A Rákóczi szabadságharc után, a megtorlást követően csak 157 ház maradt a városban, amelyből mindössze 6 volt kőház, s ebből csak egy kétszintes A házakban 226 lakó élt Közülük: nyolc nemes, 12 szenátor, 4 fertálymester, 89 városi polgár, 82 nem polgár, 9 várőrség beli katonatiszt és 22 katona alkotta Esztergom királyi város lakosságát. A szabadságharcot követően ismét megélénkült a betelepülés a kör nyékbeli falvakból és a német, cseh, morva területekről Az új lakosság elsősorban a királyi városban telepedett le, s az új építkezések is a kirá lyi város utcaképét tették városiasabbá A Vízivárosban 1729 ben megnyílt a jezsuiták rendháza és hat osztá lyos gimnáziuma, 1732 38 között pedig újjáépült a plébánia, 1726 1750 között a ferencesek is felépítették rendházukat A ferencesek a királyi városban is építkeztek 1700 1716 között Szent Anna tiszteletére emel tek templomot A királyi városban maradt rácok is igyekeztek önállóságukat megerö síteni A szabadságharcban elpusztult templomukat hitközségük által 1720 ra újra felépítették 1712 ben a Vízivárosból kiűzött zsidók is me nedéket kaptak a Pozsonyi Kamara jóvoltából, 3 évre Nagyobb részük Szenttamáson telepedett le, de számosan laktak és kereskedtek ezekben 6
