Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990

ÁCHIM ANDRÁS UTCA 1948 tói Áchim András utca A Baross Gábor utat és a Dobogókői utat összekötő utca. Nyom vonalát, az 1905 ben, a mai Budai Nagy Antal utca sarkán épült villany teleppel és a vele szemben 1911 ben épült Till József féle gépgyárral alakították ki. Áchim András (1871 1911) parasztpolitikus, lapszerkesztő, a nagybirtok elleni harc képviselője. ADY ENDRE UTCA 1878 tót Kender föld utca 1933 tót Gróf Ktébetsberg Kúnó utca 1945 tőt Ady Endre utca Az utca eleje a mai Árpád utcáig még 1777 ben lakott volt. Hi vatalosan 1878 ban nevezték el Kenderföld utcának, mivel a 18. századtól itt voltak a város kenderföldjei. Népi elnevezése Me ző utca volt, amelyet az 1886 os térkép is feltüntet. Gróf Klébelsberg Kúnó (1875 1932) Kultuszminiszter 1926 tói Esztergom díszpolgára. Ady Endre (1877 1919) a 20. századi magyar líra megújítója. ÁLMOS UTCA 1790 ben Hegyaljai utca 1896 tót Átmos utca Az utca a Szent Tamás hegy aljában húzódik. Az Álmos utca el nevezést a milleneumi ünnepségek idején kapta Álmos (819 895) a magyarság egyik fejedelme. ANDRÁSSY ÚT 1883 ban Haller úr 1905 tői Andrássy út 1950 tői Győri János út 1990 tői Andrássy út Nyomvonala már a az 1838 as térképen is megvolt A Haller út onnét ered, hogy a Haller családnak háza volt az utcában Má sodik névadója Andrássy János (1846 1907) vármegyei föjegy ző, majd 1894 1906 között Esztergom vármegye alispánja, királyi tanácsos. A 7 es ós a 9 es számú ház az Ő tulajdonuk volt. Győri János (1868 1930) a Tanácsköztársaság alatt a helyi for radalmi törvényszék elnöke. 1990 es V.B döntése alapján ismét Andrássy út lett 35