Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

43 tonna betonnal fojtották el, harminckét évvel ezelőtt ezt mérnöki bravúrként emlegették. Az egész országra jellemzően szinte egy-két kivételtől eltekintve nem fordítottak figyelmet a fürdőkultúra által teremtett értékekre. Gondatlanság miatt a még meglévő és működő fürdőinkben helyreállíthatatlan károk keletkeztek. Erre egy helyi esemény is elrettentő példát szolgáltatott (amit mai napig kudarcomnak tekintek), mikor 1986 tavaszán mint, próbaidős fürdővezetőként, a mérhetetlenül elhanyagolt gőzfürdőnket be kellett zárnom. A mostoha sorsú épület életében 1997ben a reménykeltő változás kezdetét jelentő tetőcsere történt, melyet a város jóvoltából sikerült megvalósítani. A 80-as évek közepétől a pénzhiány a minimális karbantartást is alig biztosította. Kitartó munkával kialakult egy gondozott, mutatós fürdőtelep. Ezen időszak lezárásaként 1990-ben az akkori üzemeltető, az Észak-Dunántúli Regionális Vízművek 12 millió forint ráfordítással korszerűsítette az 50 m-es strandmedencét. 1992-ben a város átvette a fürdőt és törésmentesen működteti azt. Jó gazdaként, igen nagy munkával és költséggel fel újította a fürdő csatornarendszerét. Sajnálatos csupán az, hogy a fürdőt látogató közönség a munka jellegéből adódóan ebből nem észlelt semmit. A fürdőélet fejlesztése közvetlenül hat az egyénre és nagymértékben segíti az idegenforgalom fejlődését is. A reménykeltő majd reményvesztő rendszerváltó évek bizonytalan várakozása közepette 1997-ben lehetősége nyílik a fürdőnek olyan támogatást megpályázni, melynek során a korábbi, 1913-ban és 1927-ben történt fejlesztésekhez hasonló beruházás válhat valóra: - tanuszoda, gyermekmedence, korszerű gőzfürdő. E sorok olvasóját arra kérem, hogy önmagákoz mérhető segítségét ajánlja fel e jó ügy szolgálatára, Esztergom fürdőéletéért. Heer Lajos fürdővezető 4