Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

A Babits est a Nagyboldogasszony hét keretében zajlott. Mi sem mutatja jobban az uszoda és strand elismertségét, hogy nem az irodalmi est volt az ünnepi het megnyitója, hanem már augusztus 12-én a MUSZ országos bajnoki úszóversenyt rendezett itt. A verseny tétje annak eldöntése volt, hogy ki lesz Magyarország 1934-es mellúszó bajnoka 200 méteren. E mellett vitéz Szívós Waldvogel József vádordíj senior és Ettcr Ödön vándordíj ifjúsági számaiban a kitűnő esztergomi úszók álltak a rajthoz. Néhány évi „gyengélkedés" után az 1934-es év volt, hogy újra kezdett magához térni az esztergomi úszósport. A hanyatlás okát abban láthatjuk, hogy a húszas évek kiváló úszói, mint például Vermes Zoltán, s még néhányan sikereik alapján Budapestre távoztak. Az esztergomi úszósport leglelkesebb szervezője Rudolf Lóránt is elhagyta a várost és csak 1933-ban tért újra vissza. Átvette a szakosztály irányítását és ő vezette az edzéseket is. Megélénkült a középiskolák úszó élete is. Ekkortól a Szent Antal Ferences Gimnázium is kiemelt feladatának tekintette az úszás oktatását, fejlesztését. A Bencés Gimnáziumban is ekkor élte virágkorát a vízicserkészet, amelynek elengedhetettlen része volt az úszás fejlesztése. A Szent Imre Reál Gimnáziumban a Toldi Miklós SE öt szakosztályából egyik legfontosabb az úszás volt. 1934 fordulópontot jelentett. Az esztergomi úszókörzet és a MUSZ közösen aláírták az Esztergomi Körzeti Úszó Barátok Egyesületének alapítólevelét. Céljuk az anyagi támogatás, a középiskolás uszóélet fejlesztése, és a kiválóbb úszók versenyeztetése. A MESE úszószakosztályának új edzője Eperjessy Géza lett. Az úszóutánpótlás biztosítására úszótanfolyamokat szerveztek. A szakmai irányítás meg is hozta gyümölcsét. Az elkövetkező években ismét jó eredményeket értek el az esztergomiak helyben és országosan egyaránt. Közülük a legkiválóbbak Hun Jenő és Szabó Pál voltak. 40