Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

kabinsora el volna bontandó, maga a kert pedig átalakítandó volna stranddá. Az uszoda a kerten túl a faraktárban volna már építendő s így tulajdonképpen az intézetnek egy strandfürdője lenne két medencével, (a jelenlegi női uszoda, és az új uszoda és egy külön férfi uszoda". Miközben hetente újabb és újabb tervek és álmok születtek arról, hogy miként lehet Esztergomot fürdővárossá fejleszteni az álmok mellett a valóságot az esztergomi úszósport jelentette. Rendkívül élénk és eredményes munkát végeztek a MOVE úszószakosztályának tagjai és a középiskolások is. Szinte vala mennyi országos versenyen jelen voltak, s a legjobb helyezéseket szerezték meg. Kimagasló eredményeiket elismerve a MUSZ 1924. augusztus 31 -én itt rendezte meg az I. országos vidéki úszóversenyt, amelyen több mint 60 résztvevő volt. Az esztergomiak (a MESE) valamennyi úszószámban jeleskedett, s ők nyerték az összetett csapatbajnokságot is. Műugrás és vízipóló mérkőzés is érdekes színfoltja volt a versenynek. Az 1925-ös évben a Pestvidéki Úszókerület bajnokságába sorolták a város úszóit, s ők valamennyi számban ( hát, mell váltó stb.) elsők lettek. Legkiválóbb úszók Vermes Edit, Weisz József, Knisek Gyula, Schmiedt Gyula voltak. A vízipóló csapat is a kerületi bajnokság élmezőnyében volt. A város középiskolái is igen szép eredményeket értek el, különösen a Bencés Gimnázium Vak Bottyán sportkörének úszó szakosztálya Werner Gyula testnevelő tanár vezetésével. Úszóink mellett volt még egy intézménye a városnak, amely újra és újra díjat érdemelt és ez a Takarékpénztár volt. E jeles intézmény mindent megtett azért, hogy Esztergom mihamarabb fürdővárossá váljon. 1923-ban megvette magát a Fürdő Szállót is, és megkezdte át alakítását, sőt hogy némi bevételre is szert tegyen nyáron beindította a Fürdő Parkmozgót, ahol esténként kalandfilmekkel szórakoztatta a város lakóit. 27