Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

A modern technikával megalkotott impozáns épületet, nemcsak a helyi közönség látogatta szívesen, de a környék lakói is ellátogattak Esztergom új nevezetességébe, a fedett uszodába. Az elkészült új fedett uszoda ismét nagyot lendített Esztergom látogatottságán. Ez az érdeklődés a háborús évek alatt érthető módon megcsappant, de az 1920-as évektől ismét új lendületet vett. Országosan is jó híre volt az esztergomi fürdővíznek, s nagyszámú nyaralóvendég látogatta, de a honvédségi tiszti üdülőtelep nyaralói is mindennapos vendégek voltak a fürdőben. Az alkalmi túristák is szívesen betértek ide a tikkasztó nyári napokon. Kisebb és nagyobb írások egyre többet szóltak ismét arról, hogy Esztergomnak nyaraló és fürdővárosnak kell lennie. 1924-ben azonban felvetődött annak a gondolata, hogy nem kellene Esztergomot mindenáron gyógyfürdőnek kiépíteni. Felteszik a kérdést, hogy e helyett „ Vajon nem volna e megfelelőbb, rentábilisabb a világfürdő s a legkényesebb igényeket is kielégíteni szándékozó gyógyfürdő helyett megvalósítani egy sokkal kisebb költséggel létesíthető, s a főváros közelségénél fogva feltétlen prosperálni képes gyermekstrandfürdőt és penzióval ellátott gyermeküdülőtelepet." Az uszodára is volt javaslatuk. Azt az idősek vehetnék igénybe, s reumás fájdalmaikat enyhíthetnék iszappakolással, s nem kellene Pöstyénbe és egyéb távoli fürdőhelyekre utazniuk. A következő év is a tervezgetések jegyében telt el. Ujabb megbízásokat adott a Takarékpénztár igazgatósága Hübschl Kálmánnak, aki elképzelései szerint megbontaná a női uszodát és helyére egy 50 x 20 méteres uszodát kívánt tervezni. E tervek ismeretében Rudolf Lóránt joghallgató az úszószakosztály vezetője egy másik tervvel állt elő, amely szerinte sokkal olcsóbb, tetszetősebb és rentábilisabb. E szerint „egy 33 1/2 x 20 méteres uszoda volna építendő párhuzamosan a mostani női uszodával, amelynek a kert felé néző 26