Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban

Mint minden újnak természetesen ennek is akadtak ellenzői a városban s a/l mondták „a vének és farizeusok", hogy e beruházás vízbedobott pénz a Takarékpénztár részéről. Szerencsére azonban többen voltak azok, akik dicsérték az új fürdőt, s máris arról álmodoztak, hogyan lehet fiirdőteleppé fejleszteni a már üzemelőt, bevonva a mellette lévő fatelepet, s egész a Fürdő Szállóig kiterjeszteni az uszodát. A budapestiek szinte valamennyi kirándulócsoportja is útbaejtette a fürdőt, s a legnagyobb elismeréssel szólt róla. A berzenkedők is lassan megbékéltek az. uszodával, s már csak apróbb óhajuknak adtak hangot. Ilyen volt például, hogy ne köpködjenek a medencébe, hogy gyufát, szivar-cigarettavégeket ne dobalják a vízbe, s a nők ne mossák ott fürdőruháikat, s a medence fenekét minden nap sikálják fel. Réger István, az. uszoda bérlője megnyugtatta az aggódókat, hogy a felsorolt kifogások alaptalanok, mert mindent megtesz a higiénia érdekében, s ennek bizonyítására felemlíti Niedermann József főkapitányt, Hulényi Győző országgyűlési képviselőt, s Földváry István ügyészt, akik rendszeresen vendégei az uszodának. A fürdőfejlesztési tervek már a következő év 1900 tavaszán megtorpanni látszottak. A Malya fürdő melletti fatelepet a kaptalan már azelőtt árulta mielőtt a Takarékpénztár a fürdőhöz jutott volna. Az. eredeti vételár 8 ezer korona lett volna, de amint olyan tőkeerős szomszédra akadt mint a TP a vételárat emelte, majd végső árként 80 ezer koronát kért a fatelepért, s így az alkudozás és a vétel abbamaradt. A városi tanács próbált segítségére lenni a Takarékpénztárnak. Erről ez év áprilisában egy rövid tudósításban olvashatunk: „Kezdünk végre reménykedni, hogy a fökáptalani hévízi fatelep, ez a veszedelmes tűzfészek valahára mégis be lesz szüntetve. A folytonos panaszokat, amint tudjuk meghallotta a tanács, s azok folytán a legutóbbi ülésen felhívta a rendőrkapitányt. 21