Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1900

Igazságosan-e, nem tudom: de okát a m últ mellé álló véleménynek nemcsak abban keresem, hogy a meghaladott gondok és bajok képe elmosódik a jelen­nek éles vonalakkal szemünk elébe raj­zolódó szükségletei és kiáltó követelmé­nyei mellett, de nagy átlagban valóság­gal kedvezőbb arányok léteztek egyko­ron az erő és tőle várt szolgáltatás, a köz-és magánvagyon s a reá, nehezedő kötelességek és erkölcsi tartozások kö­zött. Más kérdés, szerencsésebb és boldo­gabb volt-e az a dicsért múlt a jelen vi­lágánál? Ezt nem tudjuk bizonyítani, de is­mét a nagy átlagról szólva, nem hi­szem, hogy boldogabb lett volna, s eb­beli kételkedésemet, a mai napság im­pozánsabban megnyilatkozó elégedet­lenség sem változtatja ellenkező meg­győződéssé, mert, a, ha ngosabb elégedet­lenséget a nagy szabadságn ak és a na­gyobb mértékben kielégített igények nagyobb öntudatra ébredésének tulaj­donítom. Mindenesetre tényül kell elfogadni, hogy a szenvedő emberiség bajainak enyhítésére több történik a jelenben, mint bármikor századok, sőt csak év­tizedek előtt is, dacára azon megcáfol­hatatlan másik valóságnak, hogy a szolgáltató erő és képesség egyél) felada­tok és korszerű követelmények által is egykor ismeretlen mértékkel vétetik, igénybe. Ebben van éppen koru nk legnehe­zebb problémája: az érintettem más irányéi áldozatok és megszámlálhatat­lan igények mellett és között is, melyek az erőket majdnem kimerítik szeren­csés érzékkel és egymásutánban meg­valósítani a humanitás mind - és mind jobban ajtónkon zörgető követel­ményeit. A közadminisztrációnak ezen fel­adatok közt nehéz állás jut osztályré­szül, és nehézségei valamely hasonlít­ható terrénumon nem egyhamar jelent­kezhetnek fokozottabban, mint váro­sunkban. Helyes nyomra tér-e városunk, m i­dőnfeladatok és nehézségek útvesztőjé­ben már évek előtt a kor követelményei szerint felépítendő és berendezendő köz­kórháznak adott előnyt sok más kiáltó szükséglet, felett, feleljen erre maga a cél, mely befolyásolta közönségünk és ak­kori városi adminisztrációnk ember­szerető ítéletét és választását. A mustármag, mely azóta a, siker fájává növekedett, sok ítéleten ment ke­resztül, s csak hálás elismeréssel kons­tatálhatjuk, hogy magas kormányunk is lekötelező pártfogással ápolta a cse­metét növekedése, minden szakában. A cél követelte áldozat erénye azoké a nemes adakozóké, kik legszebb jutal­muk önkebleikben hordják a híven tel­jesítettfelebaráti szeretet tudatát. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom