Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1900

nok, majd 1896-től nyitrai főespe­res (92). Mikor váci püspökké nevezték ki, magával vitte új székhelyére Esztergom­ból dr. Rapcsák Imrét, aki addig a Vö­rös Kereszt Kórház igazgató főorvosa volt. Csáky Károly Nem csak a katolikus egyház veze­tője a hercegprímás, a Káptalan és szá­mos magas egyházi méltóság adakozott. Jelentős mértékben járult hozzá - ahogy ezt a márványtábla is hirdeti - az új köz­kórház építéséhez az esztergomi Izrae­lita hitközség / 2 ezer korona / a Chevra Kadisa / 2 ezer korona / és Horn Ká­roly és neje Zahn Malvin / 2 ezer koro­na / A Chevra Kadisa a zsidóság egyik legrégebbi, legősibb intézménye. Fő fel­adata a halottak eltemetése volt a hagyo­mányos szokások szerint. így a teme­tők is az ő tulajdonukban voltak. Min­den hitközségnek a létrejötte után val­lásos kötelessége volt, hogy megalakít­sa ezt az Egyletet. Esztergomban a XVIII sz. első felében alakítják meg a Chevra Kadisát. Az ú) közkórház építé­sének idején az esztergomi zsidó hitköz­ség élén dr.Weis Ignác / 1876-191 O-ig / rabbi állt. A hitközség laikus vezetője Horn Károly ügyvéd volt. Térjünk vissza, azonban a kórház építésére, mely nem minden probléma nélkül vette kezdetét, ugyanis az építési költségek teljes fedezete még hiányzott. 88 ezer korona erejéig szükség volt köl­csön felvételére. Megindultak a tárgyalások különbö­ző pénzintézetekkel. A Magyar Országos Központi Taka­rékpénztár május 10-én, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár má­jus 11-én, a Magyar Kereskedelmi Bank május 17-én, a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár Egyesület május 22-én uta­sította el a város kérését (93). Egyedüli partner csak az Esztergo­mi Takarékpénztár maradt (94). Velük hosszú tárgyalássorozat indult. Az Esztergomi Takarékpénztár lét­rehozásának kezdeményezői id. Rédly Károly érseki uradalmi főpénztárnok, Meszéna János városi kapitány és Manily György érseki-uradalmi mérnök volt. Valószínűleg ők alkották meg az alap­szabályt, melyet az alakuló közgyűlés 1844. december 12-én elfogadott. Az első igazgatók: Nitter Ferencz és Deininger Ferencz voltak, a pénztárnok Frey Vilmos, ellenőr pedig ifj. Rédly Károly lett. 300 darab 50 pengő forintos rész­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom