Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

tüdőgümőkor nagy arányú elterjedésé­ről festenek" Kollegái nagy része és a helyi média is egyértelműen az ú) megyei tiszti fő­orvos mellé állt. "0 volt az, aki mielőtt főorvossá lett, első az országban, a leg­több kedvezményt vívta ki a vármegyei pénztárból való fizetést s tarifa-rende­zést említsük - s így nem kételkedünk, hogy a mutatkozó ellenkezés fáj neki. De meg nem akasztja kitűzött célja felé haladtában". így is történt! Mátray ismerte azokat az epidemio­lógiai adatokat, miszerint Magyarorszá­gon kb. 400 ezer ember szenved tuberculosisban, és évente kb. 60-70 ez­ren halnak meg e betegségben. A tudo­mány akkor még gyógyszeres kezelését nem ismerte a betegségnek, de egyre másra jelentek meg a közlemények ar­ról, hogy a betegek szanatóriumi keze­lésétől milyen jó eredmények várható­ak. Mozgalmak indultak szanatóriumok építésére. Németországban, 1898-ban 22 ilyen intézmény működött, és 34 állt építés alatt. Magyarországon Korányi Frigyes professzor kezdeményezésére 1898-ban alakult meg a szanatóriumot előkészítő bizottság és Jókai Mór ezer koronás adományával indult meg a gyűj­tés, melynek eredményeként létrejött és 1901 -ben megnyitotta kapuit az "Erzsé­bet királyné szanatórium (85) ". Esztergomban Mátraytól szárma­zott az elgondolás, hogy a tüdőbetegek elhelyezésére nem kell új szanatóriumot építeni, hanem a Vörös Kereszt kórhá­zat kellene átalakítani (86). A tervhez elvben a herczegprimás és a főkáptalan is hozzájárult. A megyei főorvost meg­látogatta Korányi Frigyes, akit fogadott Vaszary Kolos nevében Walter Gyula is. Később a Vörös Kereszt Kórházban va­lóban tüdőosztály is működött. Mátray mellett azonban Gönczy Béla az, aki egyre nagyobb szerepet vállal a kórház létrehozásában. Kettőjük közül kétségtelen Gönczy a kreatívabb, a te­hetségesebb, a nagyobb szaktudású or­vos. Tegyük hozzá a szerencsésebb is. Októberben egy műtét kapcsán ugyan­is megsértette a kezét. Budapesten ope­rálni kellett, de néhány nap múlva már teljesen jól volt és tökéletesen meg­gyógyult. Mint látni fogjuk, Mátraynak nem volt ilyen szerencséje (87). Október 12-én a város vezetésében is változás történt. Lemondott a polgár­mester Maiina Lajos, akit nem lehetett a kórházépítés ügyével kapcsolatosan el­fogultsággal vádolni. Lemondását egész­ségi állapotának romlásával magyarázta. A város új vezetője Vimmer Imre lett. Érdekes, hogy újra felmerült a jelöltek között Helcz Antal neve, azonban ő nem vállalta el a felkérést. Vimmer Imre 1842. november 15-én született a Hont megyei Börzsönyben. Mint szülei és nagyszülei is, akik a her­cegprímási uradalmak gazdatisztjei vol­tak, ő is az érsekség bajcsi uradalmában, majd a pozsonyi tiszttartóságon kezdte pályafutását. Pozsonyban, mint gazda­sági írnok működött, és itt kezdte meg jogi tanulmányait is. Az ügyvédi gyakor­latát Esztergomba indította el, ahol rö­videsen vármegyei alügyész lett. 1871­ben az Eszterházy birtokokra - Kismar­64

Next

/
Oldalképek
Tartalom