Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1899

Forgách Ágoston lemondása után a Hont megyei főjegyzői székből került Esztergom vármegye élére, mint főispán 1881-ben. 4 év múlva a király, testvérével együtt grófi rangra emelte. "Ritkán avatkozott be a vármegye ügyeibe. Inkább szolid összekötő kapcsa volt a vármegye és a kormány között s a megyének főleg képviselője volt. Igazi én; aki magas műveltséggel, nemes elvekkel, de közvetlen tevékenység láza nélkül állott a vármegye élén. Alatta az alispán / későlibi utóda: Kruplanicz Kálmán / volt mindenben a fő irányító, az a bizonyos jobb kéz, amely minden műnkéit elvégez." 1892. december 12-én tartott rendkívüli megyei közgyűlésen a kormány valláspolitikai elvei miatt írásban bejelentette lemondását. A vármegyétől távozva nem feledkezett meg Esztergomról, melyet adománya is bizonyított (77). Ugyanezen az említett ülésen id. Eggenhofer József városi képviselő szintén ezer forintos felajánlást tesz (78). Az Eggenhofer család a XVII. században Goschenreithből került Magyarországra. A Belvárosi temetőben, a családi sírboltban közel 30 leszármazott alussza örök álmát. Id. Eggenhofer József 1836-ban született. Élete során óriási vagyont halmozott fel. Esztergom egyik leggazdagabb polgárának hírében állt. Gőzhajózási vállalata, téglagyára és számos ingatlana volt. Részt vett a politikai életben is. Országgyűlési képviselő és az esztergomi képviselőtestület tagja is volt. 1903. július 22-én a Esztergom megyei Sátorkő pusztai birtokán halt meg. Fia ifj. Eggenhofer József - aki indult a kórházépítési pályázaton - hozatta Esztergomba édesapja holttestét. A család egy másik ágát képviselte Eggenhofer Ernő / 1870-1925 /, akinek Dummer Máriával / 1873-1944 / kötött házasságából született Táton 1899-ben Eggenhofer Béla, aki Gönczy Béla utóda lett a Kolos Kórház igazgatói székében (79). Graeffel János neve is ott szerepel a jelentős adományt felajánlók márványtábláján. 2 ezer koronával járult hozzá a kórházépítéshez. Graeffel János 1833. augusztus 6-án született Esztergomban. Itt végezte középiskolai tanulmányait, majd a fővárosba került a papneveldébe. 1856. szeptember 15-én szentelték pappá. Rövid ideig segédlelkész volt, később a nagyszombati főgimnázium tanára és igazgatója lett. 1878 júliusától címzetes, 1889-től valóságos esztergomi kanonok (80). 61