Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1898

kapcsolatos teendőkre is. " A nagyobb költséggel járó külön távirat vagy küldönc útja ni gyors értesítést a kórház csakis előre kijelentett abbeli kívánságra, az ezzel járó költség előleges biztosítása esetén eszközlendő." Ha a halott közköltségen ápolt volt, akkor akadálytalanul kerülhetett "az intézet tudományos céljainak előmozdítása céljából a kórházi orvosok által az intézeti hullakamrában bonczasztali vizsgálat alá."/ 164 § / Bár Gönczy Béla nem elég alaposnak ítélte a szabályrendeletet, de kétségtelen, hogy ez a mű megalapozta az új közkórházban bevezetett szabályozási mechanizmusokat. A kórházépítés ügye azonban még mindig nem haladt rohamléptekkel a megvalósulás felé. Június 8-án Maiina Lajos polgármester és Gönczy Béla igazgató főorvos Budapesten felkereste Vaszary Kolos bíborost. Félő volt ugyanis, hogy ha Oeminenciája - látva az építkezés megkezdésének elhúzódását - nem támogatja bőkezű adományával a leendő közkórházat, annak kivitelezése lehetetlenné válik. Vaszary Kolos ezen a találkozón ígéretet tett, hogy ha megindul végre az építkezés a 25 ezer forintot a város rendelkezésére bocsátja. Ez megnyugtatta a kedélyeket a városban és az építés szorgalmazóit is talán egy kicsit kényelmessé tette. A gyógyítás továbbra is a régi kórházban történt és a város egészségügyének története nem a kórházépítésre koncentrálódott. Dr. Berényi Gyula feljelentette egy eset kapcsán kollegáját dr. Haugh Lambertet, mert annak "egy betegségről más véleménye volt". Berényi doktor hastífuszt diagnosztizált, Haugh viszont kizártnak tartotta. Komoly jogi procedúra után az ügy az alispán elé került, aki végül is Haugh eljárását az ügyben korrektnek ítélte. Áldory Mór doktor a Betegsegélyző pénztár fő és ellenőrző főorvosa 1897ről kiadott jelentésében közli, hogy kórházi ápolást 83 tag kapott, táppénzre 4069, gyógyszerekre 1285, orvosi tiszteletdíjakra 3219 forintot fordítottak és 42 nő kapott gyermekágyi segélyt. A pénztár 16541 forint bevétellel és 14 981 forint kiadással dolgozott. Tudományos érdekességet jelentett dr. Feichtinger Sándor bejelentése június 5-én az Esztergomvidéki Régészeti Társulat ülésén az, hogy az agg tudós a vármegye és a város környékének növényvilágát tárgyaló kéziratát felajánlotta a társaságnak. / Megjelent: Esztergom megye és környékének flórája címmel 1899-ben/ Az Esztergom és Vidéke így méltatta az eseményt (72): "Ez az egyszerű bejelen tés nem fog mindenkire oly intenzív és tartós hatást tenni, amilyet a mi történészeinkre gyakorolt, mert - sajnos - igen sokan lesznek, ak ik nem fogják mérlegelni tudni az adomány rendkívüli értékét és becsét. Hiszen mi egymás kis hibáit igen, de még nagyobb érdemeit sem 53