Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1898

kapcsolatos teendőkre is. " A nagyobb költséggel járó külön távirat vagy küldönc útja ni gyors ér­tesítést a kórház csakis előre kijelen­tett abbeli kívánságra, az ezzel járó költség előleges biztosítása esetén esz­közlendő." Ha a halott közköltségen ápolt volt, akkor akadálytalanul kerülhetett "az in­tézet tudományos céljainak előmozdí­tása céljából a kórházi orvosok által az intézeti hullakamrában bonczasztali vizsgálat alá."/ 164 § / Bár Gönczy Béla nem elég alaposnak ítélte a szabályrendeletet, de kétségte­len, hogy ez a mű megalapozta az új közkórházban bevezetett szabályozási mechanizmusokat. A kórházépítés ügye azonban még mindig nem haladt rohamléptekkel a megvalósulás felé. Június 8-án Maiina Lajos polgármes­ter és Gönczy Béla igazgató főorvos Budapesten felkereste Vaszary Kolos bí­borost. Félő volt ugyanis, hogy ha Oe­minenciája - látva az építkezés megkez­désének elhúzódását - nem támogatja bőkezű adományával a leendő közkór­házat, annak kivitelezése lehetetlenné válik. Vaszary Kolos ezen a találkozón ígéretet tett, hogy ha megindul végre az építkezés a 25 ezer forintot a város ren­delkezésére bocsátja. Ez megnyugtatta a kedélyeket a vá­rosban és az építés szorgalmazóit is ta­lán egy kicsit kényelmessé tette. A gyógyítás továbbra is a régi kór­házban történt és a város egészségügyé­nek története nem a kórházépítésre kon­centrálódott. Dr. Berényi Gyula feljelentette egy eset kapcsán kollegáját dr. Haugh Lambertet, mert annak "egy betegség­ről más véleménye volt". Berényi dok­tor hastífuszt diagnosztizált, Haugh vi­szont kizártnak tartotta. Komoly jogi procedúra után az ügy az alispán elé ke­rült, aki végül is Haugh eljárását az ügy­ben korrektnek ítélte. Áldory Mór doktor a Betegsegélyző pénztár fő és ellenőrző főorvosa 1897­ről kiadott jelentésében közli, hogy kór­házi ápolást 83 tag kapott, táppénzre 4069, gyógyszerekre 1285, orvosi tisz­teletdíjakra 3219 forintot fordítottak és 42 nő kapott gyermekágyi segélyt. A pénztár 16541 forint bevétellel és 14 981 forint kiadással dolgozott. Tudományos érdekességet jelentett dr. Feichtinger Sándor bejelentése júni­us 5-én az Esztergomvidéki Régészeti Társulat ülésén az, hogy az agg tudós a vármegye és a város környékének nö­vényvilágát tárgyaló kéziratát felajánlot­ta a társaságnak. / Megjelent: Esztergom megye és környékének flórája címmel 1899-ben/ Az Esztergom és Vidéke így méltat­ta az eseményt (72): "Ez az egyszerű bejelen tés nem fog mindenkire oly intenzív és tartós ha­tást tenni, amilyet a mi történészeink­re gyakorolt, mert - sajnos - igen so­kan lesznek, ak ik nem fogják mérlegel­ni tudni az adomány rendkívüli érté­két és becsét. Hiszen mi egymás kis hi­báit igen, de még nagyobb érdemeit sem 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom