Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1898

gyógyítás rendelkezésére. / 3 § / Nyilvánvaló, hogy ily kis ágylétszámnál nem kerülhetett sor specializálódásra. A szülések például általában otthon történtek, de "a kórházban esetleg előlordulható szülési esetek ellátása iránt a kórház által rendes évi díjjal ellátott egyik városi szülésznő szerződtetése utján van gondoskodva. "I 69 § / Bizonyos betegeket a közkórházba felvenni nem lehetett. "Elmebetegek csakis sürgős szükség esetén megfigyelés végett vétetnek fel. "/4 § / Ma, amikor a TAJ szám kérése az első tevékenységünk egy beteg ellátása során, nem érdektelen a 100 évvel ezelőtti szabályzat határozott állásfoglalása: "Az illetőséget, vagy fizetési képességet igazoló okmány hiánya miatt a felvétel egy betegtől sem tagadható meg." / 61 § / "4 kórház összes anyagi ügyeit vezeti és ellenőrzi - a kórház bizottság" / 8§ / Gondoskodik arról, hogy a. jövő évi bevételekből, és kiadásokból a kórház által rendes előirányzat szerkesztessék" A kórház bizottság elnöke a város gazdasági tanácsnoka, előadója a kórházigazgató főorvos és jegyzője a kórházgondnok volt, de ő nem bírt szavazati joggal. A bizottság tagjai között szerepelt a városi tanácsorvos, a kórház orvosai és a közgyűlés által megválasztott 12 laikus tag. Tehát a civil ellenőrzés biztosítva volt. A bizottság 1/4 évenként legalább lx kötelezően ülésezett. / 16 § /, ellenőrizte többek között a kórházi személyzet működését / 14 § /, az ápolási díjak befolyását / 12 § /, a költségvetés folytán nyert hitelek célszerű felhasználását /' 10 §/ A kórház és a kórházi személyzet élén akkor is az igazgató főorvos állt. Az ő feladata volt, hogy felügyelje a szabályok pontos betartását, és semmit sem mulaszthatott el, "mi a betegek jólétének előmozdítására, vagy az intézet érdekeinek megóvására és jó hírnevének lenntart ás ára szolgál!"/ 17 § / Az iktatókönyvet naponta láttamoznia kellett és őrizte a kórház hivatalos pecsétjét. / 20 § / A kórházi ápoló szolga személyzet munkaadója is ő volt, ugyanakkor irányította és ellenőrizte a másodorvos munkáját, de a szabályzat azt is kimondta, hogy a másodorvosnak kijáró "lehető önállóságot" biztosítania kellett. / 29 § / A kórházigazgató főorvosnak meghatározott időkben vizitelt, és köteles volt "szükség esetén a másodorvos meghívására a kórházba bármikor megjelenni". / 34 § / Az igazgatót a városi egészségügyi bizottság véleményezése alapján a megyei alispán nevezte ki. / 38 § / A kórház másodorvosát is az alispán nevezte ki. Kötelezve volt a délelőtti / nyáron 9-10 óra, télen 10-11 óra között / és a délutáni vizitre, de "szükség esetén a nap bármely szakában, a kórosztályban megjelenni s a megkívánható segélyt nyújtani", sőt - talán nem véletlen, hogy külön hangsúlyozták azt is, hogy nem csak elsősegély kell nyújtani, hanem - "a veszély elhárításáig ott maradni" ! / 47 § / Ma is aktuális a 100 évvel ezelőtti 58as §: "Szigorúan fenntartandó elvként kimondatik, miszerint a kórház orvo51