Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1897

rényebben megtétessenek, amelyről a tekintetes vármegyei közigazgatási bizottságnak havonkint jelentést teendők, ezúttal pedig ezen jelentésem tudomásul vételét kérem." A jelentésre az ellenzékiséggel nem vádolható Esztergom és Vidéke így reagált (64): " A polgármester úr elkészítette jelentését a Közigazgatási Bizottsághoz, amelyben persze nem sikerült mulasztásait megokolni"... a több íves mosakodás a törvényhatóságot aligha fogja kielégíteni, a közönséget sem ". A lap "szamaritánusa" hosszan fejtegeti a terveket és az új közkórházat 6080 ággyal képzeli el. Ha a nyitrai kórház 140 ággyal 160 ezer forintért épült fel, az esztergomi 60 ággyal számolva nem fog többe kerülni, mint 75 ezer forint. Ha az eddig befolyt összeget leszámítjuk, akkor az anyagi fedezethez már csak 40 ezer forint szükségeltetik. Egyértelműen hitet tesz a kórház Bisutti-féle telken való felépítése mellett. Nem mindenki látta így a helyzetet, óriási viták voltak e témában. Központi, állami segítségre sokan számítottak. De ezeket az álmokat az Esztergomi Lapok így jellemezte (65): "Ugylátszik, úgy vagyunk ezekkel az anyagi támogatásokkal, kegyes adományokkal, mint az alföld szomjas vá ndora a délibábbal: árnyas ligeteket, csergedező patakokat, barátságos házikókat mutat neki messziről a délibáb, s midőn odaér, nem lát mást száradó fűzfánál meg egy kukoriczaszárakból összetákolt csőszkunyhónál. Ilyen nagy híjon ez a délbáb, s ilyen csúnya játékot űz a vérmes esztergomiakkal." Egyes számítások szerint saját erőből a város csak egy 50 ágyas kórházat tudna létrehozni 50-60 ezer forint előteremtésével. Ilyen kicsiny kórházat a meglevő és a várható forgalomra való tekintettel nem szabad megépíteni. A megfelelő tájékozottság hiányát jól példázza, hogy az Esztergomi Lapok július 25-i számában még mindig a város 2 kórházának egyesítésének szükségességéről ír, holott a hercegprímás már májusban írásba adta elutasító véleményét. Érvek és ellenérvek ide vagy oda, az élet azért ment tovább. Az esztergomi születésű Erős Arnold tavasszal lett orvosdoktorrá avatva és ősszel már a komáromi helyőrség csapatorvosaként működött. Új orvos érkezett Párkányba is, dr. Wilheim József személyében, aki eddig Bátorkesziben lakott és korábban 2 évig volt a Rókus kórházban segédorvos. Horacsek Gyula doktor, - aki a kórház igazgatói állásra is pályázott és a város "aranyifjúságának közkedvelt" tagja volt, elvette Niedermann Nelli kisasszonyt. Az ifjú doktor egyébként főleg gyermekgyógyászattal foglalkozott. Nem csak ehhez értett azonban, hisz amikor Walter Gyula kanonok - akivel a kórházépítés során még találkozunk — testvére egy vaskapui kirándulás kapcsán karját ficamította ki, Horacsek doktor látta el szakszerűen a sérültet (66). 47