Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1895

ban, majd a bécsi Pázmáneumban folytatta. Azok befejezése után a nagyszombati érseki főgimnázium tanára lett, de előtte bölcsészeti tanulmányokat is végzett Bécsben. 1872-től esztergomi plébános. 1875-188 1 -ig Esztergom szab. kir. város országgyűlési képviselője volt. 1880-tól címzetes apát, majd 1893-tól kanonok. A Főegyházi könyvtár prefektusa és az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat elnöke is volt. Történetírói munkásságának kedvelt témája az Anjouk-kora. Nagy Lajosról írt művével lett a Tudományos Akadémia tagja. Saját költségén állította fel a Bazilika előcsarnokában Nagy Lajos szobrát. Halála után 200 ezer koronás vagyonát az árvaházra hagyta. Ha a Bazilikához érkezik ma egy látogató, annak előterében A Magyarok Nagyasszonya feliratot viselő szobor előtt haladva jut el az ország legnagyobb székesegyházába. Ezt a szobrot is Pór Antalnak köszönUgy látszott, hogy rövid időn belül elkezdődhet az új közkórház építése. Mégsem ez történt! Magvarok Nagyasszonya " a Bazilika előtt Hogy miért nem kezdődhettek meg az építési munkálatok 1895-96-ban, azt pontosan egy évszázad távlatából megmondani már igen nehéz. Néhány dolgot azonban valószínűsíteni lehet. Döntőnek látszik az a tény, hogy a város vezetésében változás állt be, ugyanis a kórházépítést felkaroló és sürgető dr. Helcz Antal polgármester váratlanul lemondott. A lemondás hátterében egy vizsgá-