Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

Egy 16 éves napszámos a tokodi új kőszénbányában egy magasról történő leesés következtében súlyos koponyare­pedéseket szenvedett, a szerencsétlen napokig volt önkívületi állapotban és minden pillanatban várni lehetett a halálát, azonban az orvosi tudomány itt is diadalmaskodott a halálon, mert, a beteg 3 héttel a szerencsétlenség után magéitól fel tud ülni, és túl van min­den veszélyen. A többhelyen megrepedt koponyáról a fejbőrt le kellett fejteni a repedt részeket a veszélyes anyagoktól az agyrészeket a repedés által keletke­zett csontszilánkoktól meg kellett tisz­títani stb. csak így sikerült az életnek megmenteni a beteget, a ki napokig ön­kívületben volt s még szüleit sem ismer­te meg. stb.. Ilyen kezdet után az esztergomi köz­kórház csak emelni fogja városunk jó hírnevét, azért meg vagyunk győződ­ve, hogy Esztergom minden nemeseb­ben érző polgá ra őszintén óhajtja, hogy a tervezett és a modern igényeknek megfelelő új kórház eszméje mentől előbb megvalósuljon." Ki volt ez a doktor, akiről ilyen elismerőleg nyilatkozott az újságíró? Nevével többször találkozhatunk a kórházépítés történetében. Nem adatott meg neki, hogy megélje az új kórház át­adását, méltatlanul megfeledkeztünk róla. Még Szállási Árpád könyvében, a Szegényháztól a kórházig című, Eszter­gom egészségügyének feldolgozásában sem szerepel, bár neve ott van a régi se­bészeten elhelyezett márványtáblán az adományozók között. Dr. Mátray Ferenc 1844-ben Fóton született. Diplomáját 1870-ben szerez­te meg. 1873-ban költözött Esztergom­ba. 1879-ben nevezték ki járási orvossá. 1894-től a közkórház igazgatóhelyette­se. A későbbiekben még többször talál­kozunk majd a nevével. Visszatérve az 1894-es év eseménye­ihez, meg kell említeni, hogy augusztus­ban ismételten szemlét tartott a kórház­ban a város polgármestere Helcz Antal. Megállapította, hogy a kórház "a város viszonyainak nem telel meg, az eddigi állapotában tovább lent nem tartható. " Tavasszal Rigler Gusztáv Memoran­duma, ősszel egy újabb állásfoglalás hívta fel a kórházépítés szükségességére a közvélemény figyelmét. Szeptember 13­án jelent meg a nyilvánosság előtt Keményfi János bizottsági elnök, Mátray Ferenc h. kórházigazgató és Bártfay Géza kórházgondnok aláírásá­val a Kórház Bizottság 1894 szeptem­ber 03-án tartott ülésén készült memo­randum, mely a következő alcímet vi­selte (24): "A kórházbizottságnak az újonnan építendő közkórház újjáép ítése és ú jjá­szervezése tárgyában a város tárnicsá­hoz benyújtott javaslata " Az írás többek között hangsúlyoz­za, hogy "városunk közönségének nagy részében közkórházunk jelen állapotá­ban való tarthatatlansága itt-ott már úgy­is a tölháborodásig megérlelt meggyő­ződésévé vált" A hatályos törvényeknek/1876. IX. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom