Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

hány szobát, rövid idő múlva ezek ugyanolyanná válnának, mint az eddigiek. Az ilyen épületben újra csak a "legnyomorultabb n éposztály "tagjai jönnének és így hosszútávon kellő nyereség nem lenne. 5. Jobb volna-e más helyen teljesen új kórházat építeni, s ha igen kifizetné-e az a bele fektetett költségeket? A válasz erre a kérdésre: igen. 'Vsak is más, s nem a mostaninak helyén lehetne jó kórházat építeni". Ha figyelembe vesszük, hogy az új kórház minimum ezer beteget tud majd ellátni, ami kb. 20 ezer ápolási napnak felel majd meg, és ha nem a mostani 76 kr.-s ápolási díjjal számolunk akkor anyagilag is jól megtérülő beruházás lesz a kórházépítés - győzi meg az olvasót a Memorandum szerzője. 6. Megbírja-e a város jelen pénzügyi viszonyai között a szükséges költségeket? A városnak volt pénze félmilliós kaszárnyára és az ahhoz tartozó kórházra. "Hát Esztergom saját fiainak, véreinek jólétét kevesebbre becsüli, mint a 3 évig itt szolgáló idegen vidékek katona fiaiét? "Nagyon rosszak a város népesedési mutatói, fogynak a lakosok. Sok a difteritisz, a kanyaró, a tífusz. Égetően szükséges egy új, modern kórház. A beruházás várható összegét is megsaccolja Rigler Gusztáv, amikor arról ír, hogy a gazdag angoloknál minimum 800 forintnak megfelelő összegbe kerül egy kórházi ágy építése. Budapesten ez az összeg 1 ágyra vetítve 600 forint. Ha itt ágyanként 500 forinttal számolunk, akkor a tervezett 80 ágy 40 ezer forintból már megvalósítható. /Mind azt később látni fogjuk ez meglehetősen optimista számítás volt. / 7. Van-e mód arra, hogy a város direkt megterheltetése nélkül új kórház építtessék? A szerző lelkesen bízik ebben is. Tudomása van a tervezett sorsjátékról, melytől jelentős bevételeket remél és számít önzetlen adakozókra is. 8. Következtetés Végezetül röviden összefoglalja az eddigi téziseit. Tehát: kell a városnak új kórház, a régi renoválása nem jelenthet megoldást és véleménye szerint a város rendelkezik a kivitelezéshez szükséges eszközökkel is. Rigler Gusztáv Memoranduma felrázta a közvéleményt és felkeltette az érdeklődést Esztergomban az egészségügye iránt. Midőn Bisutti József és Grósz Adolf február 11-én felajánlották a városnak megvételre telkeiket, az áprilisi ülésén a vezetés egyértelmű igent mondott és a megvásárolt területen már akkor sokan az új kórház helyét vélték látni. Tavasszal változás állt be a megye vezetésében is. Kuplanicz Kálmán addigi alispánt, főispánná nevezték ki. Ez évben lett Tienfenthal Gyula a város mérnöke, akinek elévülhetetlen érdemei voltak az új kórház létrehozásában. 23