Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1894

ló dolgozatával. 1891 februártól a Közegészségtani Intézet először díjtalan, majd juniustól díjazott gyakornoka, október 1-től pedig tanársegéde. 1897ben lett egyetemi magántanár, 1899 szeptember 12-én kinevezték a kolozsvári Ferenc József Egyetem Közegészségtani Tanszékének rendes tanárává. Nevét ma viszonylag kevesen ismerik, pedig nem állt messze attól, hogy világhírű legyen, és annyira ismerté váljék mint Fleming. Szállási Árpád a neves orvostörténész így ír erről az "Elmaradt magyar Nobel-díjak" című írásában (21): "Rigler Gusztáv még a század elején leírta a Duna vizének vizsgálata közben, hogy ahol sok a coccus, ott kevés a gomba és fordítva. Hogy a baktériumtelepek legnagyobb ellensége a penészgomba, ezért a tenyészkulturák beoltásánálóvakodni kell a penészes szennyeződéstől, mert elpusztítja azokat. ...sajnos eltelejtette a miért kérdést teltenni.. Eklatáns példája a nagy tudományos feltedezés / ma már érthetetlen / elmulasztásának ". Mi volt a Memorandum lényege? Bevezetőjében a szerző kifejti, hogy a korábbi években többnyire csak a legszegényebb réteg került kórházba, a jövőben viszont a módosabbak is itt szeretnék visszanyerni egészségüket. A kórház nem csak az irgalmasság erényeinek gyakorlóhelye lesz, hanem a tulajdonosnak jelentős anyagi hasznot is hajthat. Ezt követően 8 pontban fogalmazza meg részletesen elképzeléseit. 1. Kell-e egyáltalában kórház Esztergomnak? A főváros rohamléptekben fejlődik, és kórházai nem tudják valamennyi lakosának egészségügyi ellátását vállalni. Esztergom közel van Budapesthez "vidéke pedig határozottan kedvező". Itt egy kórház mindig elegendő beteget tudna ápolni, hisz legközelebb csak Győrben és Érsekújváron van hasonló intézmény. Konkrét gazdaságossági számításokat is végez a szerző. A jelenlegi kórházban - írja Rigler Gusztáv - 500 beteget ápolnak hozzávetőlegesen 10 ezer ápolási nappal. 1 ápolási napért a város 76 kr.-t kap, tehát a kórház csak a betegforgalma révén évi 7 600 frt. bevétellel rendelkezik, ehhez a kórházalap kamatait hozzászámolva a fix összbevétel 7 750 ft. Kimutatásokra hivatkozva azt írja, hogy a kiadási oldalon évi átlag 6 ezer forint szerepel, tehát a kórház jelenleg is hasznot hoz a városnak. Vagyis a feltett kérdésre, miszerint kell-e egyáltalában kórház Esztergomnak? - egyértelmű igennel felel. 2. Milyennek kell lennie a kórháznak? - kérdezi és meg is válaszolja: Jónak! De "milyen a jó kórház"? Tiszta fertőző anyagoktól mentes talajon kell épülnie, "a tisztaság nem csak a felépítéskor van meg, hanem azt a továbbiakra is tönn lehet tartani". Minden betegre legalább 100 köbméter tér szükségeltetik. Sok ablak kell a kórtermekre és megfelelő világításra is szükség van. A betegek ne szalmazsákokon, dunnákon feküdjenek és a fűtést ne ósdi vaskályhákkal, oldják meg. Súlyt kell helyezni a kórtermek szellőzésére és a kórház egészséges vízellátására. Egy ilyen elképzelt kórházban "van az or\

rosoknak egy tanácskozó, s egy a járó betegeket betogadó rendelő szobájuk, vé21