Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1892

"Kór és szegények háza " szegények háza... bal szárnyán pedig két igen nagy szobával ellátott kór­ház. .. amelynek egyike megkülönbözte­tett személyek részére, másik pedig kö­zönséges betegek számára bútorozva s egymástul egy konyhával elválasztva vannak" (6). Az 1838-1892-ig terjedő időszakban a kórház állaga egyre romlott, és mint látni fogjuk egyre nehezebben tudott megfelelni a növekvő igényeknek. Mind gyakrabban merült fel az a gondolat, hogy új közkórházat kell épí­teni. 1892-ben azonban még csak a ká­polna renoválására nyílt lehetőség, me­lyet november 15-én szenteltek újra. Az esztergomi sajtó csak rövid hír­ben számolt be arról, hogy Bobula Já­nos országgyűlési képviselő, fővárosi építő Esztergomba érkezett és megbe­széléseket folytatott a polgármesterrel dr. Helcz Antallal. Néhány év múlva fia ifj. Bobula János - számos építési tervet készített a város számára / pl. rodunda/ - lett a Kolos Kórház tervezője. A helyi média ugyancsak néhány sor­ban ismertette, hogy a város szülöttét, Vándor Ödönt márciusban doktorrá avatták. Az egyik évfolyamtársa, Gönczy Béla volt. Mindkettőjük neve szorosan összefügg a kórház történeté­vel. Nem akármilyen évfolyam fejezte be ekkor a tanulmányait (7). Szállási Árpád kitűnő könyvéből megtudhatjuk, hogy ekkor végzett: Hültl Hümér, akit a későbbiekben "a kés Paganinijének" tiszteltek, vagy Vámossy Zoltán, aki ismert farmakológus, Tellyesnicky Kálmán, az anatómia, Aujeszky Aladár, a bakteriológia pro­fesszora lett, és Rigler Gusztáv, egyete­mi tanár és az új esztergomi közkórház építésének egyik első szorgalmazója. Niedermann József nevével Vaszary Kolos tanítványai között már találkoz­tunk. Október 18-án ő lett Esztergom rendőrkapitánya. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom