Osvai László: Az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902

1902

a zárókőletételi ünnepségre érkező vendégeket. A sebészeti pavilon előtt várakozott Boltizár József érseki helynök, dr. Gernoch János és Maszlaghy Ferenc kanonok, Kittenberger István kanonok a prímási kereszttel. Ott állt a lépcsőkön még dr. Fehér Gyula belvárosi plébános, Eitner Elemér, dr. Bobura János és dr. Trikál József. Háromnegyed 11-kor érkezett meg Vaszary Kolos a pavilon lépcsőjéhez dr. Walter Gyula kanonok, irodaigazgató, dr. Klinda Theofil címzetes kanonok, Andor György titkár és Berger Márk levéltáros kíséretében. A város részéről az épületben várakozott díszmagyarban Vimmer Imre polgármester, dr. Földváry István főügyész, Kollár Károly gazdasági tanácsos, Rothnagel Ferenc főjegyző, Osváth Andor jegyző, Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos, dr. Aldory Mór tanácsorvos, Niedermann József rendőrkapitány, Tiefenthal Gyula városi mérnök, és Nozdrovichy Miklós erdőmester. A vallásfelekezetek részéről megjelent de. Weisz Izsák izraelita, Csupács Emil görög-keleti és Pály Sándor evangélikus lelkész. Az orvosokat dr. Gönczy Béla kórházigazgató vezette. Ott volt dr. Vándor Ödön kórházi alorvos, dr. Berényi Gyula, és dr. Simonyi Adolf. Az esztergomi takarékpénztárt az igazgató: Reusz József, a katonaságot Hartmann Gusztáv ezredes képviselte. Több egyéb vendég mellett megjelent az ünnepségen ifj. Bobula János műépítész, aki tervezte, és Pfalcz József építőmester, aki kivitelezte a kórházat. Hosszú előkészítő munka után az építkezést 1900. július 12-én kezdték és 1901. december 12-én fejezték be. A pavilonrendszerben épült kórházban, 8 épületben 104 helyiséget alakítottak ki. Az építés és a felszerelés költségei 280 ezer koronát tettek ki. A kórházat, mely a legfőbb adományozó iránti tiszteletből a Kolos kórház nevet kapta 1902. január 6-án avatták fel és már 9 hónapja folyt benne a gyógyítás, midőn az ünnepélyes zárókő letételre sor került. Vaszary Kolos beszentelte a zárókövet. Ezután Vimmer Imre polgármester mondott beszédet (123): Főmagasságú és Főtisztelendő Bíborunk Herceg Prímás, kegyelmes uram, mélyen tisztelt uraim! Áldott ki az úr nevében jő! Áldott Eminenciád e hajlékban közöttünk, mert az úr nevében jött a béke és szeretet művét megálda ni, amelynek kezdete és vége Eminentiád, ki által az ige testté lőn, mert kimondá, hogy legyen és meg lett. Igen - Eminentiádnak ma azon alkotás zárókövét méltóztatik letenni, amelynek biztos alapját fenkölt áldozatkészségével vetette meg. Eminentiád kegyelmes adománya a közvetett hatásába n és áldásává vált a kórház ügyének, mert an nak fényes példája a szívekbe is bevilágított, hogy azokból visszasugározva, termékeny legyen. 105