Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

1948-1970

munkára is. 1943. január 1-től főorvos a királyvárosban. Darabos László a "Nemibetegségek kórjelzéstana" című munkájával lett egyetemi magántanár. A kinevezés átvételére már Esztergomból utazott Kolozsvárra. Részt vett a város kulturális életében. Igaz József alispán támogatásával szimfonikus zenekart alapított. Nem sokáig dolgozhatott azonban új helyén, mert 1944. április 15-től a marosvásárhelyi 558-as hadikórházba hívták be. A felszabadulás után visszatért Esztergomba. A dr. Antony Béla által vezetett Igazoló Bizottság véleménye alapján újra elfoglalta helyét a Bőrgyógyászati Osztály élén. Alorvosa Bense Mária volt. 1946-ban az új alispán - Tárkányi Lajos beiktatásakor már a régi szimfonikus zenekar élén adott műsort. 1947-ben koncertet adtak a városháza udvarán. 1956-ban tevékenyen részt vett a "sötétkapui" sebesültek ellátásában és a Munkástanácsban is. Nevéhez fűzhető a kápolna rendeltetésszerű visszaállítása. 1957. március 15-e előtt be akarták kísérni a rendőrségre. Rajner főorvos osztályára "menekült" kivizsgálásra, és a kiadatását a főorvos megtagadta. Április 4-e előtt azonban "begyűjtötték" Bády István, Siráky István, Belánszky László és Zséger László társaságában 8 napot volt fogdában. Május l-e előtt 4 napot töltött fogdában majd augusztus 20 előtt már csak egyedül őt ültetik le 2 napra. Nem maradt el a fegyelmi felelősségrevonás sem. (198) Ezt Nagypataky Gyula megyei főorvos indította el. Szállási Árpád könyvéből ismert, hogy Nagypataky "1944 előtt egy nem éppen baloldali lap szerkesztője volt orvos-őrnagyi minőségben." (199) A fegyelmi eljárást pedig 1957-ben az a Liszkai László doktor folytatta le, aki a Munkástanácsban támogatta Darabos Lászlót, majd később belépett a Szerszámgépgyár pártszervezetébe. Átmenetileg megbízott kórházigazgató is volt. Ilyen minőségében fordult levélben az Érseki Főhatósághoz, hogy a kápolnát az egyház ürítse ki, mivel működtetése nem volt engedélyezve. Liszkai 1955-1958-ig üzemorvosi feladatai mellett az első szakképzett kórházi proszektor volt. 1957. október 10-i hatállyal "szakmai alkalmatlanságra" hivatkozva mondtak fel Darabos László egyetemi magántanárnak. Hogy mennyire felülről konstruált eljárás volt, azt az is bizonyítja, hogy 1957. januárjában a Megyei Tanács 30 000 forint jutalmat adott a kórháznak. Ezt a következőképpen osztották fel: A sebészeten Oravecz főorvos, Erdey adjunctus, Csernohorszky Vilmos, Szövérffy László és Marczell főorvos, Dinnyés Istvánné, Békeffy Erzsébet műtősnő és még 19 dolgozó. A belgyógyászaton Rajner főorvoson kívül, Reményi Antal, Lipthay Béla, Kamarás György alorvos és Kisházy Mihályné, valamint még 8 dolgozó kapott összesen 2 300 forintot. A szülészeten Micsinay Ervin és Vukovich Lajos orvosgyakornokon kívül még 10-en 1 850 forintot kaptak. A szülészeten 3 segédorvos, László Zoltán, Lugosi Mária és Osztrolucskay Zsuzsa 12 munkatárssal 2 050 forint jutalomba részesült. A szemészeten Bárdy főorvos és 3 munkatársa, a bőrosztályon Darabos főorvos és 1 beosztottja kapott 900 illetve 450 forintot. A röntgenből és a laborból valamint a gyógyszertárból 156