Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

Horeczky Géza azt panaszolta a polgármesternek, hogy a Tüdőgondozóban jelentősen megnőtt a forgalom, és az eddigi heti 2 órás rendelés kevés. A Tüdőgondozó munkájába bevonták a fiatal Rajner Jánost is, aki ekkor a Simorban volt alorvos. Meg is lehettek elégedve az alorvos munkájával, mert az év végén 100 pengő jutalmat adtak neki. A jutalmazásból nem maradt ki a Gondozó adminisztrátora - Borbély Jolán / 35 pengő / - és Kertész Ferenc sem / 70 pengő /, aki nyugalmazott pénztári tisztként a felvilágosító, fűtői és egyéb kiegészítő munkákat látta el az intézetben. (107) Egyre kevesebben voltak már életben azok közül, akiket a márványtábla a kórházépítésre való adakozók között megörökített. 1929. június 25-én meghalt Walter Gyula is. Walter Gyula a Kórházépítő Bizottság elnöke 1855. február 17-én Selmeczbányán született, Walter Mihály és Holzer Anna házasságából. Még születésének évében Budára mentek, 1961-ben kerültek Esztergomba. Itt édesapja vendéglőt nyitott. Kitűnően érettségizett, teológiai tanulmányait Bécsben a Pazmaneumban végezte. 1877. december 22-én szentelték fel. A következő években, Börzsönyben, majd Komáromban káplán. A 80-as évek elején rövid ideig a Szapáry családnál nevelő. Gróf Szapáry Gyula volt ekkor a pénzügyminiszter. Pár hónapos érsekújvári kitérő után 1881 végén kerül újra Esztergomba. Először tanít, majd főegyházmegyei könyvtárnok, később képezdei igazgató lett. 1893. októberétől érseki titkár, 3 év múlva esztergomi kanonok. 1897-ben először egyházmegyei főtanfelügyelő, majd az érseki iroda igazgatója. 1907-től a Budapesti Központi Papnevelő rektora, a következő évtől címzetes püspök. 1921-ben a pápa nagypréposttá teszi, majd káptalani, 1928-tól általános helynök. Esztergom irodalmi életében is tevékeny szerepet töltött be. Összeállította például a Simor Emlékkönyvet, megírta Majer István és Knauz Nándor búcsúztató beszédét. Tevékeny szerepet játszott a Történelmi Társulatban, a Stefánia Szövetségben, az Esztergom-vármegyei Tanítóegyletben, az Országos Katolikus Tanügyi Tanácsban. Őt kérték fel a Kórházépítő Bizottság elnökének. (108) Új neveket is fel kell jegyezni Esztergom egészségügyének történetében, például Darvas Gézáét, aki 1886-ban Esztergomiban született. Itt végezte középiskolai tanulmányait. Diplomáját a fővárosban szerezte 1912-ben. Rövid ideig volt a Diósgyőri Vasgyár kórházában segédorvos, majd Tokodon és Farnadon folytatta pályafutását. 1918-ban az esztergomi katonakórház belgyógyászati osztályát vezette.1919-ben neve szerepelt az Esztergomi Walter Gyula 94