Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

dett, hogy "cca 4 milliárd koronára volna szükség, annak a felét a Népjóléti Minisztérium segélykép megoldaná, de a másik felét a kórház fenntartójának kellene viselnie, oly módon, hogy a város előre biztosítaná az építkezési összeget és az építkezést meg is kezdené." A Kórházbizottság javasolta a Közgyűlésnek, hogy hozza meg a kért anyagi áldozatot, hisz a kórházban egyre nagyobb a zsúfoltság: "az összes üdülő szobák a ruharaktár - továbbá az összes ápolói szobák - valamint a fürdőszobák fele hivatásuktól elvonván betegszobákká alakíttattak, s még így is annyira kell összezsúfolnia a betegeket, hogy a Kolos Kórházban az előírt 30-40 köbméter légtartalom helyett csak 15-20 köbméter jut egy betegre." "..a laboratórium és a röntgen intézet ez idő szerint oly szűk helyen szorong, mely nemcsak a tovább fejlődést teszi lehetetlenné, de a jelenlegi forgalmasabb munkát is a legnagyobb mértékben akadályozza." Nincs lehetőség a fizető különszobák elhelyezésére, problematikus a fertőző betegek ellátása. Szépen fejlődött a szülészet. Évente a városban a 360-380 szülésből már több mint 100, a kórházban történt. AII. pavilon egész első emeletét el tudná már foglalni a Szülészeti Osztály. A sebészet már rég kinőtte a rendelkezésre álló helyet. A benntlakó orvosoknak feltétlen szükséges lenne egy társalgó és egyéb szociális helyiségek kialakítása. Ennyi év távlatából is jogosnak ítélhető a fejlesztés szükségessége. ".. .Amelyik kórháznak nem adatik meg a továbbfejlesztés lehetősége, az visszafejlesztésre van ítélve." A Képviselőtestület magáévá tette a bizottság véleményét és a kért 160 000 pengő kölcsönt megszavazta. / 1926. december 27-én került forgalomba az új fizetőeszköz a pengő / "Elhatározza, továbbá a szab. kir. város Képviselőtestülete, hogy mivel a Kolos Kórház eddig is a jövőben még fokozottabb mértékben szolgálja az egyesített vármegye közegészségi érdekeit, kérelmet intéz a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy a kórház kibővítése céljára a kölcsön letörlesztéséig bizonyos összeggel a vármegye költségvetése terhére hozzájárulni szíveskedjék. " A kórházbővítési munkálatokra Díimmerling Ödön építésszel kötöttek szerződést, aki a terveket el is készítette / meglehetősen magas tervezési díjjal / és 1927. szeptember 9-én bemutatta a bizottságnak. A modern követelményeknek megfelelően új műtő, laboratórium és röntgen tervezésére is sor került. A rekonstrukció pénzügyi igénye a következőképpen alakult: Építkezésre: 572 000 pengő Telefonhálózatra Bútor, égy, ruha Műtőfelszerelés Röntgen 12 000 116 982 31 091 13 512 3 400 Laboratórium 88