Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

A proletárdiktatúra bukásától Gönczy Béla haláláig

Lajos u. 73-ban indította el. Urbán István pedig a Deák Ferenc u. 26 alá helyezte át fogászati rendelését. A kórházban lényeges személyi változások nem történtek. Tábori Lajos és Oravecz Gyula megbízatását újabb 1 évre meghosszabbították. Oriskó János végre hivatalosan is nyugdíjas lett, bár fegyelmi ügye még nem zárult le. A kórház gondnoka Morvái Antal volt. A háború utáni ország és így a kórház gazdasági helyzete se lett jobb. Az év végén a Kórházbizottságban Gönczy Bélának szomorúan kellett megállapítania, hogy a 25 ezer koronás napi ápolási díjból nem lehet kijönni. A kórház csak 160 000 koronás bért tudott garantálni, és "ezért a bérért senki sem hajlandó munkába állni" Az 1924-es évben a kórház történetét érintő 2 szomorú halálesetről kell beszámolni. (97) Augusztus 11-én életének 55. évében elhunyt Tiefenthal Gyula városi főmérnök, aki tevékenyen részt vett az új közkórház létrehozásában. 30 évet töltött közmegelégedésre a város szolgálatában. Decemberben pedig Majláth György haláláról értesülhettek az esztergomiak. Gróf Majláth György 1854. december 23-án született Pécsett. Gróf Forgách Ágoston lemondása után a Hont megyei főjegyzői székből került Esztergom vármegye élére, mint főispán 1881-ben. 4 év múlva a király, testvérével együtt grófi rangra emelte. "Ritkán avatkozott be a vármegye ügyeibe. Inkább szolid összekötő kapcsa volt a vármegye és a kormány között s a megyének főleg képviselője volt. Igazi úr, aki magas műveltséggel, nemes elvekkel, de közvetlen tevékenység láza nélkül állott a vármegye élén. Alatta az alispán /későbbi utóda: Kruplanicz Kálmán / volt mindenben a fő irányító, az a bizonyos jobb kéz, amely minden munkát elvégez." 1892-ben a kormány valláspolitikai elvei miatt írásban bejelentette lemondását. A vármegyétől távozott, de nem feledkezett meg Esztergomról és a kórház építésére 1 000 koronát adományozott. 1923. elején Czobor Imre főispán utóda Huszár Aladár lett. Szeptember 5-én a nemzetgyűlés Komárom megye tiltakozása ellenére, Komárom és Esztergom vármegyéket közigazgatásilag "egyenlőre" egyesítette. Ne búcsúzzunk azonban szomorúan az 1924-es évtől. Emlékezzünk meg még arról, hogy ebben az évben Gönczy Bélát újabb, magas elismerés érte. Az Esztergom és Vidéke így írt az igazgatóról: "Nincs Esztergom Vármegye legfélreesőbb falujában ember, ki Gönczy doktor nevét nem ismerné és az általa meggyógyított betegek ezrei hálával foglalják imájukba nevét." 82 Tiefenthal Gyula