Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002

Az I. világháború kitörésétől a proletárdiktatúra bukásáig

Ugyanakkor felelős intézkedések is történtek. Augusztus 6-án újabb ápolónői tanfolyam indult a gimnázium dísztermében. A 2 kórház egyesítése elmaradt. Döntöttek arról, hogy augusztus 20-ig a Vörös Kereszt Kórházat 100 ágyra felszerelik a szükséges berendezésekkel. Ezt a munkát Seyler Emil kezdte szervezni. A Vörös Kereszt Egyesület gyűlésén, augusztus 13-án bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Machovits Gyula kanonok, igazgatója Seyler Emil, főorvos tagjai: Gönczy Béla, Áldori Mór, Berényi Gyula és Vándor Ödön lettek. Az alorvosok részéről Hamza József és Schleifer Mátyás vett részt a munkában. Schleifer Mátyás júliusban kapta meg a diplomáját és szülővárosában telepedett le. A bizottságnak szigorló orvos tagja is volt Péter Imre személyében. Az ő javaslatukra kórházat rendeztek be a főgimnáziumban, a ferencesek székházában, és a Szent Anna zárdában. Intenzív munka indult meg Kenyérmezőtáborban /ma Esztergom-Kertváros/ is, ahol a katonaság egy óriási fogolytábor kiépítését kezdte meg. A létesítményt 100 000 fogoly befogadására tervezték. Augusztus végén 50 fő részére Párkányban szereltek fel ideiglenes kórházat, melyet a község tartott fenn. (60) Itt Wertner Mór volt a vezető orvos, Kuffer Hugó a segítője és Schatz Irénke és Dávid Irénke kisasszonyok, mint ápolónők várták a sebesülteket. Szeptember végén megnyitották a Kolos Kórház fiókkórházát is. A város a kórház mellett álló, a tulajdonát képező un. Ivanovics féle házat / ma Petőfi Sándor u. 22. / engedte át erre a célra. Sokan fogtak össze, hogy ez az intézmény létrejöjjön. Eggenhofer Aladár százados és Gajárszky József főhadnagy a katonai hatóságoknál kieszközölték, hogy a szükséges felszerelést a fiókkórház megkaphassa és a katonai vezetés még 4 egészségügyi katonát is bocsátott a Kolos Kórház rendelkezésére. (61) A Vörös Kereszt Egylet megbízásából Gönczy Béláné irányításával a kórházban alkalmazott hivatásos ápolónők mellé önkéntesek lettek beosztva. Gönczy Béla azt kérte a csapatkórház vezetőitől, hogy csakis műtétet igénylő sebesülteket küldjenek a Kolos Kórházba. Jól működőén szabályozták a sebesültek ellátását a katonai és a közkórház között. Nem volt indokolatlan a gyors és alapos felkészülés. Rövid időn belül megindultak Esztergom felé a hadifoglyokat és a sebesülteket szállító vonatok. Szeptember 4-én éjjel 47 sebesült orosz katonát várt a pályaudvaron Osváth Andor és a tűzoltóparancsnok. (62) Őket a Szent Anna zárdában helyezték el. 2 nappal később a többi kijelölt kórház is megtelt sebesültekkel. Szeptember 11-én 200 főt szállítottak a Szemináriumba. 1914. szeptember 20-án tudósítás jelent meg az Esztergom és Vidékében "Látogatás a sebesülteknél" címmel. Az írás szerzője elismerőleg szól a főkáp63